Nemzeti Serdülő Bajnokság, Országos Főtábla, 4. forduló, Lakosa Ákos edző beszámolója:
Vasas Akadémia/A – SZEDEÁK/A 92-49 (20-15, 23-13, 19-8, 30-13)
Első mérkőzésünket a Szeged csapata ellen játszottunk. Ellenfelünk éberebb volt az első félidőben, jól játszva tartotta magát a mérkőzésben. A második félidőben aztán kijött a két csapat közötti fizikális és technikai különbség, tartva a „két ötösös” rotációt is el tudtunk húzni és végül egy nagyobb arányú győzelmet arattunk. Védekezésbeli kihagyásaink miatt nem indult könnyen a mérkőzés, de jól hajtott a csapat és rengeteg (már már komikus mennyiségű) kihagyott ziccer ellenére is 92 dobott ponttal zárt.
Vasas Akadémia/A – PVSK-Panthers/A 94-54 (31-14, 27-13, 25-20, 11-7)
Első mérkőzésünkkel ellentétben itt az első perctől sok energiával játszott csapatunk és nem hagyott kétséget afelől, hogy melyik csapat akarja jobban a győzelmet. Szép megoldások sorát bemutatva az első félidő végére kialakult egy nagy arányú vezetés (+31 pont), amit a meccs végéig még tovább tudott növelni csapatunk. A meccsen ismét mindenki sok játéklehetőséghez jutott, és több jó egyéni teljesítmény született.
Debreceni KA/A – Vasas Akadémia/A 70-55 (17-10, 12-19, 22-17, 19-9)
Következhetett a torna döntője, az első két mérkőzését szintén nagy különbséggel nyerő Debrecen ellen. Ellenfelünk az első perctől kezdve nagyon agresszívan védekezett, igyekezett fizikális fölényét kihasználni. Csapatunk azonban felvette a kesztyűt és 35 percig tartotta a lépést. Sajnos a negyedik negyedben vesztettünk támadásbeli pontosságunkból és ötlettelenné vált a játékunk, nem tudtuk átvenni a vezetést, amikor „sebezhető” volt az ellenfelünk. Hiába volt több jó 20-24 mp-es védekezésünk, a dobás utáni kizárások szinte teljes hiánya egy ilyen jól lepattanózó csapat ellen sajnos megbosszulta magát. Gratulálok a Debrecennek a kiváló védekezéshez és a győzelemhez!
Összességében egy nagyon hasznos tornát zártunk, hoztuk a kötelező győzelmeket és játszottunk egy jó meccset egy erős ellenfél ellen, ahol kidomborodtak hibáink és erősségeink. Két játékos kivételével nagyot hajtottunk védekezésben, több rossz dobáskísérletre kényszerítve ellenfelünket. A probléma az volt, hogy ezen a ponton meg is elégedtünk: rengetegszer elfelejtettünk kizárni és a támadásban bajban lévő ellenfelünket könnyű pontokhoz juttattuk kritikus szituációkban a lepattanókat átengedve. A hétvége további negatívuma a közeli dobások befejezése. 3 meccs alatt kb. 60 pontot puskáztunk el ilyen szituációkból ezeken még többet kell dolgoznunk a jövőben. Sikerült viszont előrelépni az előző fordulókhoz képest a blokkok kommunikációjában és pozitív volt a küzdeni tudásunk is.
Fotó: Bornyi Márton