Nemzeti Fiú Serdülő Bajnokság, Alapszakasz, Márkus Attila vezetőedző beszámolója:
Vasas Akadémia/A – Cívis KK Debrecen 95-39 (31-11, 16-4, 28-13, 20-11)
Vasas: Halasy Ö. 30, Korompay H. 16, Kiss B. 12, Müller M. 11, Imre M. 11, Schindler I. 5, Karda A. 4, Szöllősi B. 4, Kovács L. 2, Elek D. -, Váradi Á. -, Hallgató G. –
Első mérkőzésünk a ráhangolódás jegyében telt. Annak ellenére, hogy maximális elszántságot és intenzitást kértem a fiúktól, az első játékrészt kivéve szinte végig takaréklángon égtünk. Szerettük volna megalapozni, hogy kellő motivációval és elszántsággal léphessünk pályára a Honvéd ellen, helyette – különösen védekezésben – tartalékoltunk. Kulcsjátékosaink hiánya elsősorban a 2. félidőben ütközött ki a gyenge mezőnyszázalék és a még gyengébb lepattanózás tekintetében. Utóbbira igyekeztünk különösen nagy hangsúlyt fektetni, hiszen második ellenfelünk kifejezetten erősnek bizonyult ebben a mutatóban. Ellenfelünket dicséret illeti a tekintetben, hogy a jelentős különbség ellenére nem adták fel a küzdelmet, így jelentősen megnehezítve a mi dolgunkat is. Az összképet tekintve ugyanazt mondhatjuk el, mint a legutóbbi találkozó alkalmával: az eredménnyel elégedettek lehetünk, a mutatott játékkal kevésbé.
Budapesti Honvéd/A – Vasas Akadémia/A 91-46 (21-15,26-11,21-11,23-9)
Vasas: Halasy Ö. 15/3, Karda A. 10/3, Korompay H. 10/3, Schindler I. 4, Kiss B. 3, Imre M. 2, Müller M. 2, Hallgató G. -, Kovács L., Szöllősi B. -, Elek D. -, Váradi Á. –
Egyik legfőbb riválisunk ellen nehéz mérkőzésre számítottunk, mint mindig. Kulcsembereink hiánya kevesebb fejtörést okozott, mint az első mérkőzésen tapasztalt fásultság és motiválatlanság. A hangulatot sikerült átmenteni a 2. mérkőzésre is, ami végzetes hibának bizonyult. A teljes kerettel felvonuló ellenfél a játék minden elemében felülkerekedett, esélyt sem hagyva a kiegyenlített küzdelemre. Fontos tisztázni, hogy a játék képe és a végső eredmény nem a valós erőviszonyokat mutatja a két csapat között, ennek ellenére számos kérdést felvetett, amikre a választ közösen kell megtalálnunk. Ezek közül a legfontosabb, miért hagytuk elveszni a mérkőzést már az előtt, hogy pályára léptünk volna…
Összegezve: Az év utolsó bajnoki fordulóját egy győzelemmel és egy vereséggel zártuk. A Honvédnak sikerült visszavágni a 2. fordulóban elszenvedett vereségért, amivel csapatunk is elveszítette veretlenségét a bajnokságban. Kénytelenek voltunk nélkülözni fontos kulcsjátékosokat, azonban ez nem lehet mentség számunkra a pályán nyújtott teljesítményre. Olyan kijózanító pofonba szaladtunk bele, ami kellő időben érkezett és reményeim szerint kellő erővel is hatott. Bízom benne, hogy a téli szünet és a megfelelő következtetések levonása után visszatalálunk a helyes útra és többet nem tévesztjük szem elől közös célunkat.
Hajrá Vasas!