Csodák nincsenek, csak kemény munka

Egy kétségtelenül csalódást keltő alapszakasz, és egy hibátlan alsóházi rájátszást követően értékelte a 2025/26-os szezont honlapunk számára a Vasas Akadémia férfi NBI/B-s csapatának vezetőedzője, Stefan Švitek. A szlovák szakember márciusban vette át az együttes irányítását, így nem volt könnyű helyzetben, a váltás azonban végül teljes mértékben a szakosztály vezetésének döntését igazolta.

A tavalyi szezonban szerzett bronzérmet követően, az erőviszonyokban bekövetkezett változások figyelembevételével is csalódást keltő volt akadémistáink idei, alapszakaszban elért 11. helyezése. A férfi NBI/B Piros csoportjában ezúttal nem voltak óriási különbségek, a mezőny kiegyenlítettebb lett a korábbi években megszokottnál, a sorozatos vereségeket és a tabellán elfoglalt helyezésre azonban ez nem szolgálhatott magyarázatul. A rossz széria megszakítása érdekében március elején az addig elsősorban az U19-esekkel foglalkozó, Stefan Švitek vette át a csapat irányítását Stephen Arigbabutól

A szlovák szakember akkor nem ígért csodát, érkezésével mégis érezhetően megváltozott az együttes körüli légkör. S bár a 11. helynél feljebb ekkor már nem tudtak kapaszkodni, a play-outban hibátlan teljesítményt nyújtott a gárda. A fiúk úgy szerezték meg az adott helyzetben elképzelhető legjobb, vagyis 9. helyezést, hogy hat mérkőzésből hatot megnyertek. Az utolsó, Tiszaújváros elleni idegenbeli találkozót 46 ponttal…

„Igazából a játékosoktól kéne megkérdezni, mi is történt, én csak tettem a dolgomat, és az általam vallott elvek szerint vezettem az edzéseket és a meccseket – ismerte el Stefan Švitek, amikor a szezon értékelésére kértük. – A csapat védekezése alapvetően már az érkezésemkor is jó volt, azon tényleg csak apróságokat változtattunk, ezen a téren inkább az ellenfél stílusára szabott, meccsről-meccsre változó taktika felállítása volt a fontos. A támadásokba viszont kicsit jobban belenyúltunk. Szerencsére a srácok gyorsan megértették, mit is várok el tőlük. Számomra a kosárlabda egy ízig-vérig csapatjáték, minden pillanatban össze kell dolgozni, figyelni a társakat és járatni a labdát. A rendszer felgyorsításával, az átmenetek folyamatossá tételével párhuzamosan, ugyanakkor arra is igyekeztem rávezetni őket, hogy amint helyzetbe kerülnek, azonnal vállalkozzanak. Nem baj, ha elsőre, vagy másodikra kimarad egy távoli, a harmadikra be fog menni. Számomra kulcskérdés a játékosokba vetett bizalom, talán azt érezték meg a srácok, hogy hiszek bennük. Ugyanakkor azt is világossá tettem számukra, hogy kizárólag az elkötelezett munkában látom a megoldást. De ezzel nem is volt gond, mindenki jól dolgozott, egyetlen edzést sem tudok említeni, amikor probléma lett volna a hozzáállással.”

A Vasas Akadémia szakembere két részre osztotta a mögöttük álló kevesebb mint három hónapnyi közös munkát. Az első, még az alapszakaszban lejátszott öt találkozó során is érezhető volt a fokozatos javulás, ám ekkor még igen hullámzó teljesítményt nyújtott a csapat. Ez alól szerinte a Veszprém elleni hazai találkozó volt az egyetlen kivétel, azon esélyük sem volt a győzelemre. A vereségben ugyanakkor annak is komoly része volt, hogy az ellenfél idegenlégiósa közel negyven pontot szerzett, ami társait is felszabadította. 

 

De még ennek a találkozónak is volt pozitívuma a számunkra, mégpedig a fiatalok csatasorba állítása. Zöldi Péter 26., Halasy Örs 22., Erdős Artúr pedig 14. percet töltött a pályán. Utóbbi számára gyakorlatilag ez volt az első igazi felnőtt találkozó, januári bemutatkozása során ugyanis egyetlen percet kapott csupán. A sors pedig úgy hozta, hogy Bérces Dániel és Pleesz Gergő sérülése miatt a play-outban is szükség volt rájuk, ők pedig láthatóan nem ijedtek meg a nagy feladattól. 

Stefan Švitek ezt így látta:

„Természetesen sajnálom a sérülteket, a fiatalok szempontjából viszont kifejezetten szerencsés volt, hogy lehetőséget kaptak. Az élet és az élsport már csak ilyen, a kínálkozó lehetőséget mindig ki kell használni. Zöldi és Halasy végig sok percet kapott, a végén pedig már Erdős is, miután jó teljesítményt nyújtott. Az ő esetükben világosan látható volt a pályára lépés pozitív hatása, a kezdeti visszafogottságot teljesen levetkőzték az edzések során, egészen másképp gyakoroltak, mint kezdetben. Úgy gondolom, hogy a jövőben még inkább lehet majd rájuk számítani, és a mostani szintet biztosan fogják hozni. Az igazi cél azonban az, hogy ez a fejlődés a jövőben is zavartalanul folytatódjon. A meccsek előtt, ahogy a többiektől is, egyetlen dolgot kértem, ez pedig a bátorság. Enélkül nem lehet pályára lépni.”

A szlovák szakember saját bevallása szerint ugyan nem tett csodát, a játékosok személyiségéhez mégis nagyon jó érzékkel nyúlt hozzá. Nem a saját képére akarta formálni a csapatot, hanem a meglévő egyéniségeket igyekezett erősíteni, számukra a legideálisabb szerepkört megtalálni. Erre példa a Krasovec Ádámnak megszavazott a  mester által már említett bizalom is, amely az alsóházi rájátszásban magas emberünk eredményes távoli dobásaiban öltött formát. Ehhez persze az is kellett, hogy az új vezetőedző folyamatosan azt figyelje, keresse, ki miben jó? Merthogy mindenkinek van olyan erőssége, amely kifejezetten hasznos a csapat számára. 

De legalább ilyen fontos momentum volt az alapszakasz utolsó, a DEAC U23 ellen lejátszott találkozója is. Igaz, elsősorban mentálisan. Stefan Švitek úgy gondolja, ez az idegenbeli győzelem mutatta meg tanítványainak, hogy igenis tudnak meccset nyerni:

„Gyengébb kezdés után sikerült visszajönnünk a meccsbe, és fordítani. Ez hitet és tartást adott a srácoknak a folytatáshoz, én pedig fel is hívtam a figyelmüket ennek jelentőségére. A rájátszás eleje ennek ellenére nem volt könnyű, a TF ellen még nagyon érezhető volt, hogy óriási nyomás van rajtuk. Főleg az első találkozón. A másodiktól azonban egyre könnyebb lett ez a teher, s a végére már azt az arcát mutatta a csapat, amelyet én is látni szerettem volna. Ez a jövőre nézve is biztató, s csak annyit kívánok magunknak az új szezonban, hogy minél kevesebb legyen a sérülés. A mi részünkről a munkát majd úgyis hozzátesszük.”

Fotók: Vasas Akadémia és Láng Győző