A szemekben égett a tűz

Debrecenben, a Zsíros Tibor Magyar Kupa fináléjával párhuzamosan rendezték meg az idei Hepp-kupa négyes döntőjét, amelyben a Vasas Akadémia együttese a MEAFC-Miskolc, majd a Bp. Honvéd legyőzésével hódította el a díszes trófeát. A sikerről csapatunk kapitányával, Medve Mátéval beszélgettünk.

A férfi szakosztály igazgatója, Mészáros Zalán úgy nyilatkozott a kupadöntő előtt, hogy amennyiben lesz hadra fogható magas emberük, akkor a végső győzelemre törnek. Így történt?

Szerencsére lett, de ha nem lett volna, akkor előző éjszaka valaki biztosan nőtt volna néhány centimétert – válaszolt kérdésünkre tréfásan, mégis sokat mondóan Medve Máté. – Az idei szezonban különösen ránk járt a rúd, betegségek, sérülések követték egymást. Hogy ez miért a magas embereinket sújtotta leginkább, arra nem tudom a választ. De egy idő után ezzel egyre kevésbé foglalkoztunk. Játszani kellett. A legjobb tudásunk szerint, abban a felállásban, amely éppen adott volt. És igen, úgy készültünk, bármi történik is, mi nyerni szeretnénk.

A Miskolc a Zöld-csoportból érkezett, mégis kemény ellenfélnek tűnt az eredmény alapján, sokáig igen szoros volt a találkozó.

Kifejezetten kellemetlen ellenfél volt a MEAFC, nagyon agresszíven játszottak, mindenhol ott volt a kezük. Ráadásul délelőtt tíz órakor kezdődött a meccs, ami engem kifejezetten zavart. Szerintem húsz éve nem játszottam ilyen korai időpontban. De természetesen ez nemcsak nekünk, de ellenfelünknek is kellemetlen lehetett. Az utolsó negyedben szerintem frissebbek voltunk, így az intenzitásban tudtunk a miskolciak fölé nőni. Ugyanakkor a kettő-kettes védekezésben is változtattunk, ami igazán jó taktikai húzásnak bizonyult.

A döntőben azzal a Honvéddal kellett megküzdeniük, amelyiktől az alapszakaszban kétszer is kikaptak. Nem jelentett ez lelki terhet?

A kuparendszerben éppen az a jó, hogy a pillanatnyi formán alapul, tehát minden csapatnak azonosak az esélyei. Borzasztóan motiváltak voltunk, szikrázott a győzni akarás, a szemekben égett a tűz. Óriási lendülettel vágtunk neki ennek a négyes döntőnek, s nemcsak a saját, de egymás lelkesedéséből is folyamatosan meríteni tudtunk. Debrecenben különösen érezhető volt, mennyire együtt van ez a csapat, mennyire szeretjük egymást. Nekem öreg fejjel fantasztikus volt látni a fiatalok mindent elsöprő erejét. Nem is tudok felidézni a múltból hasonlóan magával ragadó kosárlabdás élményt. Büszke vagyok a fiúkra, és arra, hogy közéjük tartozom. Azt hiszem a közösség diadala volt ez a kupa-győzelem, éppen ezért nem is igen számítottak az előzmények.

A csapategységen túl, mi volt döntő a Honvéd ellen?

Leginkább az, hogy az ő magas embereik sokat faultoltak és végül ki is pontozódtak. Mi pedig a végén nagyon jól zártuk a védekezésünket. Nem adtunk nekik ingyen egyetlen közeli kosarat sem. A hárompontos vonalon túlra toltuk őket, ahonnan az utolsó pillanatokban, kapkodva kellett befejezniük a támadásaikat.

Kinek volt különösen nagy szerepe ebben a győzelemben?

Senkit sem szeretnék kiemelni, mert ahogy azt már említettem, a csapatmunka volt a legfontosabb. Aki egyetlen kosarat megakadályozott, vagy egyetlen labdát is szerzett, az ugyanolyan értékes volt, mint a legtöbb pontot szerző játékosunk. Mindenki tette a dolgát, és az egoját a közösség érdekének szolgálatába állította. De nálunk ez máskor is így működik, csak most vált igazán szembetűnővé. Egyébként óriási élmény a világszínvonalú Főnix Arénában játszani, igazi kosárlabda ünnep részesei lehettünk Debrecenben.

Az idény elején kevésbé ment a csapatnak, gondolom ebben annak is volt szerepe, hogy új vezetőedzővel vágtak neki a szezonnak.

Vangelis Ziagkos kétségtelenül újszerű szemléletmódot hozott az életünkbe a kosárlabdázással kapcsolatban. Ehhez természetesen hozzá kellett szoknunk, ahogy a különböző szerepekhez is. Őszinte, egyenes ember, ami elsőre talán nem is esik mindig túl jól, a fejlődéshez viszont elengedhetetlen. A meglátásai szinte mindig tökéletesek, s most a kupagyőzelem is egyértelműen őt igazolta.

Vasárnap a Príma ellen kezdődik a rájátszás. Milyen tervekkel vágnak neki?

A rájátszás egészen más lesz, sűrű programmal, amelyben a kemény taktikai csatáknak is nagy szerep jut majd. Szerintem az fog dönteni, ki tud hosszútávon friss maradni. Nagyon jó volt ünnepelni, megélni ezt a szép sikert, de hétfőn este pontot tettünk a kaland végére, és kedd reggel óta már csak a playoffra koncentrálunk. Nehéz lesz, nagyon észnél kell lennünk. Úgy gondolom, hogy az első öt csapat hasonló játékerőt képvisel, s idén kifejezetten erős mezőny jött össze ebben az élbolyban. Első ellenfelünk a BKG lesz. Ha a Nagy testvérpár jó napot fog ki, mindketten halálos fegyvert jelenthetnek, ahogy a légiósuk is kiemelkedő centerposzton. Még nem tudjuk milyen taktikával állunk fel ellenük, de Vangelis fejében szerintem már alakul a terv. Lássuk meg, győzzön a jobbik és az erősebbik. Mi biztosan teljes erőnkkel beleállunk a küzdelembe.

Fotók:hunbasket