U18/ Csapatként küzdött a junior válogatott Szlovákiában

Az U18-as fiúválogatott, három akadémistánkkal a soraiban megnyerte a Szlovákiában megrendezett Challenger-tornát. Dunai Zétény, Kelemen Ádám és Várszegi Ádám végig hasznos játékosa volt a magyar együttesnek.

Az első, Bulgária elleni találkozón Kelemen, az írek elleni másodikon pedig Dunai szedte a legtöbb lepattanót.  A palánk alatt a torna egészét tekintve is a legjobbak között voltak, hiszen előbbi 5,8-as, utóbbi pedig 4,5-ös átlagával a magyar statisztika első, illetve harmadik helyén végzett.

Dunai Zétény átlagosan 18,4 percet töltött a pályán, s összesen huszonhárom pontot szerzett. A tizennyolc éves kosárlabdázó ennek ellenére nem volt maradéktalanul elégedett az általa mutatott játékkal:

„Lehetett volna jobb is, különösen a támadásokban. Úgy érzem, többet kellett volna magamra vállalni. A védekezésemmel viszont nagyjából elégedett vagyok. Összességében volt két-három hullámvölgyem a közel egy hét alatt, amelyekből gyorsan sikerült kijönnöm. Egyébként nem csak a győzelemnek örültünk nagyon, de annak is, hogy végre játszhattunk és megmutathattuk magunkat a nemzetközi porondon.”


Dunai Zétény úgy látja, támadásban vállalkozóbb szellemben kellett volna játszania

Az ukránok elleni fordulatos döntőben feltűnő volt a két csapat közötti fizikális különbség. Dunai Zétény szerint egyedül az ír játékosok voltak gyengébb testfelépítésűek náluk, ám ők emiatt egyetlen percig sem bánkódtak. Tökéletesen megoldották a helyzetet, s erre a végeredmény a legjobb bizonyíték.

„Összetartóbbak voltunk ellenfeleinknél, szerintem ez volt a titkunk – véli Zé, aki szerint az egységes fellépés nemcsak a pályán, de azon kívül is jellemző volt rájuk. – Csapatként küzdöttünk minden egyes pontért. A váratlan fordításokra is azért voltunk képesek, mert függetlenül attól, hogy tizenöt, vagy két ponttal vezetett az ellenfelünk, mi pontosan ugyanúgy biztattuk és támogattuk egymást. A kispad sokszor szinte felrobbant attól, ahogy űztük, hajtottuk az éppen pályán lévőket.”

Akadémistánk szerint ebben persze annak is nagy része van, hogy az egymással egyébként is jó kapcsolatot ápoló játékosok között még szorosabb összetartás alakult ki a tornát megelőző három hetes edzőtáborban. Az együttes kemény magja már az U16-os világversenyekre is közösen készült, jóllehet a 2003-as korosztályt képviselő Dunai és Kelemen korábban az Eb-csapatba végül nem került be.

Várszegi Ádám, Dunai Zétény és Kelemen Ádám a Challenger-torna előtti hivatalos fotózáson

A náluk egy évvel fiatalabb Várszegi Ádám viszont pályafutása során először lettt tagja utazó korosztályos válogatott csapatnak a Challenger-torna révén A tizenkettes keretben szereplő négy 2004-es születésű játékos egyikeként tehát nemcsak az ellenfelek fizikális fölényével kellett megküzdenie, de az új helyzethez is alkalmazkodnia kellett.

„Alapból nem voltam könnyű helyzetben, ráadásul a válogatottban kicsit más szerep jut nekem, mint a Vasasnál – beszélt debütálásának tapasztalatairól Várszegi Ádám. – Természetesen ezúttal is bedobóként számítottak rám, csak a míg klubomban vezető szerepet tudok betölteni, itt még nem. A három hetes edzőtáborban szerencsére szépen lassan hozzászoktam a csapathoz és a követelményekhez. Az ukránok, a szlovákok és a bulgárok testfelépítésükben egyaránt erősebbek voltak nálunk, ám a fizikális fölényüket megfelelő technikai megoldásokkal ellensúlyoztuk. Számomra nagyon is inspiráló, hogy amit jobb, nagyobb és érettebb játékosok ellen meg tudtam külföldön mutatni, annak a hazai mezőnyben is mennie kell. Folytatni kell a munkát, úgy érzem, ez a jó irány!”

Ádám szerint általános tanulság, hogy a nemzetközi sikerhez erőnlétileg a toppon kell lenni, hiszen a külföldi ellenfelek erősebbek és gyorsabb tempót diktálnak az itthon megszokottnál. Ám nemcsak a kosárlabdázás terén szerzett értékes tapasztalatokat, hanem azon túl is. A magyar válogatottban olyan kortársakkal lehetett együtt, akikre eddig elsősorban ellenfelekként tekintett.

„Nagy élmény volt a torna és a tornagyőzelem, valamint az, hogy a srácok emberi oldalát is megismerhettem. Az új idényben egészen biztosan más szemmel fogok majd rájuk nézni, ha a bajnokságban egymás ellen játszunk” – vonta le az egyik legértékesebb tapasztalatot Várszegi Ádám.

Dunai Zétényhez hasonlóan, Kelemen Ádám is a tapasztaltabb játékosok közé tartozott ezen a tornán, s tizenkilenc perces átlagával a csapat ötödik legtöbbet foglalkoztatott kosárlabdázója volt. A lepattanók szedésében pedig a magyarok közül senki sem tudta megelőzni.


Kelemen Ádám a kosárra dobások terén szeretne pontosabb lenni az új szezonban

„A szövetségi kapitánytól ezt a feladatot kaptam, én pedig maximálisan próbáltam megfelelni az elvárásoknak – kezdi értékelését Kelemen Ádám, aki az új szezonban már a felnőtt csapatot erősíti Pasaréten. – Ezen a téren a szezonban is jól teljesítettem, a Vasasnál is az egyik legjobb voltam a lepattanók szedésében. Összességében nemcsak a csapat, de a saját teljesítménnyel is elégedett vagyok. Úgy érzem minden tőlem telhetőt megtettem a sikerért. Egyetértek a fiúkkal abban, hogy ellenfeleink többsége erősebb testfelépítésű volt nálunk, ami eleinte nekem is okozott egy pici problémát. Én ezt úgy oldottam meg, hogy az átlagosnál is több energiát fektettem a játékomba. Ez a taktika szerintem be is jött, s a végén már észre sem vettem a különbséget. Nagyon örülünk a sikernek, a csapat remekül működött együtt.”

Az igazi kihívás azonban csak most vár Ádámra, hiszen szeptembertől a felnőttek között kell bizonyítania. S bár már korábban is volt alkalma együtt edzenie az akadémia legjobbjaival, és jól ismeri a társakat, azért van benne némi izgalom:

„Várom már a kezdést, hiszen nagyon örültem annak, hogy bekerültem a felnőtt keretbe. Persze picit izgulok is, hiszen szeretném a maximumot kihozni magamból. Próbálok a lehető legtöbbet tanulni a csapattársaktól és az edzőktől, remélem meg lesznek velem elégedve. Egyéni szinten szeretnék fejlődni és sikeresen bekapcsolódni abba a magasabb színvonalú kosárlabdázásba, amit a felnőttek játszanak. Leginkább a dobásaimon kell sokat dolgoznom, szeretnék pontosabb lenni ezen a téren. Az igazság azonban az, hogy most még a játék valamennyi elemében fejlődnöm kell.”

Fotók: FIBA.basketball

Cikk: Gy. Szabó Csilla