NB 1/B, Piros csoport, Alapszakasz, Faragó Péter vezetőedző beszámolója:
Vasas Akadémia – OSE Lions 81-90 (25-21, 19-15, 23-25, 14-29)
Vasas: Moravcsik 22/9, Boros 8, Sólyom 5/3, Barócsi 5/3, Andrássy 17/3.
Cserék: Katona 14/6, Kelenföldi 6, Kovács 2, Radics 2, Kozma -, Csík R -.
Kezdem a mérkőzés értékelésével: 20 támadólepattanót szedtek, ez 22 második esélyű pontot jelentett, dobtak 34 büntetőt, mert rengeteget faultolunk állítólag. Ezt az első félidőben még tudtuk ellensúlyozni a remek támadójátékkal, a negyedik negyedre pedig az imént említett dolgok felőröltek bennünket, nem tudtunk már ritmust váltani, így megérdemelten nyert a vendég gárda. A taktikai utasításokat végrehajtottuk több mint jól, sajnálom hogy kikaptunk. Ennyit a mérkőzésről. A címből már sejthető alapszakasz értékelő következik. Van egy kis idő összefoglalni most ezeket a dolgokat mert a MAFC elleni playoff párharc kezdetéig van két hét felkészülési idő.
Ez egy nagyon nehéz alapszakasz volt. Rengeteg meccset kellet idegenben nyerni, ahhoz hogy ma itt legyünk és megismételjük a tavalyi szereplésünket. Rengeteg kis fontos rangadó a velünk egy szintű ellenfelek ellen. Ha megnézzük a szezon kronológiáját, akkor láthatjuk hogy talán egy darab 2-3 meccses szakaszt kivéve a csapat nem volt hullámvölgyben. Ezt nagy dolognak tartom. Amikor ez megtörtént, emlékezhetünk a MAFC és BKG elleni itthoni meccsre , majd a Budafok elleni kínos hazai Hepp Kupa zakóra a csapat egy miskolci nagyon fontos győzelemmel válaszolt. Kiemelt szakasz volt az utolsó 4 meccsünk előtti, amiben tulajdonképpen biztosítottuk a részvételünket. A pécsi és budafoki idegenbeli győzelemnél lehetett először látni hogy szintet léptünk és közelebb vagyunk már az elejéhez mint 3 hónappal ezelőtt. De legjobban az utolsó 4 mérkőzés győzött meg. Szoros vereségek a tabella előrébb rangsorolt csapataitól, ilyen “majdnem” érzések. Egyszerre voltam bosszús a vereség miatt, de derűsebb a mutatott játék miatt. Ami erőnkből tellett azt mindig a pályára tettük. Egy nagyon jó hírem viszont van. Ennek vége, lezárhatjuk ezt a periódust. Nincs tabella, nincsenek üldöző és üldözött csapatok, nincs utazás. Van készülés, van párharc és van playoff zsinórban másodszor. Most már mindenkinek csak erre az egy dologra kell koncentrálnia. Hogy átlépjünk a saját árnyékunkon. Mert nekünk nem elég küzdeni amiatt mert megvannak a korlátaink, de emelet még kiválóan is kell játszanunk. Jó kis feladat lesz ez ami előttünk áll. Nagyon sok vesztegetni való idő nincsen de megragadom az alkalmat és megdicsérem a csapatot azért amilyenek. Gratulálok a fejlődéshez és igyekszünk lehetőséget teremteni magunknak a továbbiakban. Mindenkinek köszönöm a munkáját aki a csapat mellett és vele valamilyen formában is dolgozott, dolgozik év közben, tietek is az újabb playoff részvétel.
Fotó: Bornyi Márton