NB 1/B, Piros csoport, Alapszakasz, Faragó Péter vezetőedző beszámolója:
Vasas Akadémia – Budapesti Honvéd SE 110-91 ( 21-16, 23-26, 33-24, 33-25)
Vasas: Moravcsik 13/6, Boros 6, Steier 12/6, Kelenföldi 11/3, Debreceni 14.
Cserék: Csík 19/9, Andrássy 19/9, Sólyom 13, Barócsi 1, Csík Roli -, Kozma 2, Kódor -.
A Honvéd a vereségei ellenére veszélyes ellenfél benyomását keltette már a videókon is, nagyon kellett vigyázzunk, hogy olyan mederbe tereljük a mérkőzést, amilyenben mi szeretünk játszani. Számítottunk a sok zónára, gyakoroltunk is rá. Az első negyedben a védekezésünk rendben volt, ugyanakkor a védőlepattanók megszerzésével már akkor is akadtak gondok. Ennek hiányában a játék lelassult, mi pedig zóna ellen félig ritmustalanul kellett támadjunk. Ennek ellenére betaláltunk kívülről és belülről is, nem megnyugtató előnnyel fordultunk a második negyedbe. A játék képe nagyon nem változott, ebben a negyedben a Honvéd jobban célzott kintről, nem tetszett, hogy a rotációink után mindig az éppen aktuális dobó játékost hagytuk üresen és túlreagáltuk a kevésbé jó kezűeket. Mindkét csapat elég sok mezőnykísérlettel játszott, a félidő is viszonylag magas pontszámú volt. A harmadik negyed előtt hosszan maradtunk kint melegíteni. Az öltözőben rövidre fogtam a mondandóm, szerencsém volt mert tisztán látszott miben kell javuljunk. Hazai pályán dominálnunk kell, ez elmaradt az első félidőben. A harmadik negyedben mindkét csapat még magasabb fordulatra kapcsolt. Óriási kulcs volt, hogy itt 17-5 -re nyertük a lepattanót, és távoli találatokkal már a biztonságos zónában érezhettük magunkat. Ezután persze kissé könnyelművé váltunk és a Honvéd mindig látótávolságon belülre került. A negyedik negyed elején felhívtam a figyelmet arra, hogy már kétszer visszaengedtük a meccsbe az ellenfelet, itt az idő lezárni. Támadásban és védekezésben is megismételtük a harmadik negyedet, nem lehetett kérdés a győzelmünk. Sok kis apró momentum volt a mérkőzésen, amit esetleg érdemes kiemelni. Rögtön triplával kezdtük a harmadik negyedet és egy gyors kosárral. Ez nagy lökést adott. Amikor a Honvédnak lett volna esélye tíz ponton belülre kerülni, mindig rögtön volt válaszunk. Palánk alatt megfelelően játszottunk ahhoz, hogy viszonylag üresek legyünk távol is. És nagy iramot diktáltunk szinte végig. 27/25 büntetőnk bármely szinten és bajnokságban extra, csapatszintű triplázásunk a felkészülési meccsek során volt ilyen utoljára és heten jutottak 10 pont fölé ami nagyon sokat mutat. Gratulálok a csapatnak hogy a fásultságból és keserűségből így felrázódtunk. Fontos hogy megvédjük a hazai pályánkat ebben a bajnokságban. Gratulálok az ellenfélnek is, akik hasonló koncepcióval játszatják a fiatal játékosokat. Tudom hogy nehéz időszakot élnek most, és nagyon próbálkoznak, ha bátorítani nem is, de emlékeztetni szeretném őket amikor 2 éve 0-10-el álltak és nyertek Miskolcon, majd majdnem a playoff-ig meneteltek. Sok sikert nekik és gratulálok a csapatunknak, szép teljesítmény volt.
Fotó: Bornyi Márton