NB 1/B, Piros csoport, Alapszakasz, Faragó Péter vezetőedző beszámolója:
Vasas Akadémia – MAFC 83-100 (13-26, 20-34, 32-20, 18-20)
Vasas: MORAVCSIK 17/9, Boros 13/3, Katona 10/6, Kovács 2, Andrássy 11.
Cserék: SÓLYOM 8, STEIER 15/9, Barócsi 2, Csík Roli 3/3, Csík Ricsi 2, Horváth -.
Egy meccs ritmusát alapvetően megadja a kezdés, amivel ma akadt problémánk. Ahelyett, hogy 7-2-nél sima ziccerek után talán Hene kért volna időt, ehelyett nekem kellett 5-12-nél. Miután elbizonytalanodtunk a közeli kihagyott helyzetek után (az első félidőben megdöbbentő volt, hogy a közeli dobásaink sikerességének százaléka megegyezett a távoli kísérleteinkkel), rendre jöttek a védekezési hibák. Lemaradások, elkésett védekezések és ismét megengedett támadó lepattanók miatt egy nagyon jelentős differencia alakult ki már az első félidőben. Tanácstalanok voltunk, egyetlen kiút volt a meccsből, ez nem is volt kérdés. A félidőben meg is fogalmaztuk a kérdést, hogy ennyire gyengék vagyunk, vagy csak rosszul látom a 60 kapott pontot…
A második félidőben változtattunk a pick and roll védésünkön, mert az első félidőben short rollokkal nagyon jól osztották el a labdákat, majd labda nélkül mozogtak üres területre. Ezután a flat (lapos) védekezés és a switch (váltás) működni látszott. Pillanatok alatt kihasználtuk, hogy a MAFC bent maradt az öltözőben és faragtunk egy 7-0 futással kicsit a hátrányunkon. Igyekeztem folyamatosan frissíteni a csapaton, az első félidőben már megsérülő Kovács után Moravcsiknak is végleg el kellett hagyni a pályát, így a szerkezeten is változtatni kellett. Mindentől függetlenül keményebbek voltunk, gyorsabbak és jobban összeállt a védekezésünk. Egy óriási felzárkózás volt a harmadik negyed melynek csúcspontja a negyedik eleje volt mikor 12 pontnál labdánk volt a 10 ponthoz. Itt ziccert hibáztunk majd faultoltunk a mezőnyben, amely 2 büntetőt ért (2 perc 4 másodperc alatt megvolt a 4 csapathibánk). Visszaállni látszott a 15 pont körüli különbség, amely a meccs végéig ki is tartott. Ebben a felzárkózásban el is fáradtunk, többre már nem volt energia, illetve, ha véletlenül lett volna valami szikra is, pár kétes ítélettel el is oltották. Hangsúlyozom, hogy nem a játékvezetők dobtak be 100 pontot a kosarunkba, talán csak hiába gondoltam, hogy akár szorosabb is lehetne. A mérkőzést esélyünk megnyerni nem volt. A mai nap sokkal jobb volt a MAFC, teljesen megérdemelten nyertek és gratulálok nekik. Azonban a visszavágóig szeretnénk fejlődni és jobban játszani majd. Nem szeretek a szimpatikus vesztes szerepében lenni, kimondottan bosszant a különbség és nem is tartom elfogadhatónak a saját magunk részéről. A második félidőben sokat javultunk, de ez a múlt és nem ebből akarunk építkezni, mégpedig azért nem, mert az ellenfél már nem akkora koncentrációval és vehemenciával játszott, így nem tartom nagy érdemnek, hogy felzárkóztunk, azt viszont igen hogy ennek a társaságnak helyén a szíve és mindig is a helyén volt. Sose kellett ebben csalódjak és ez így is marad. Arra büszke vagyok, hogy páran előléptek a cserék közül és mindenki, aki bent volt a pályán az a maximumát próbálta nyújtani. Remélhetőleg fejlődünk majd a visszavágóig. Gratulálok még egyszer az ellenfélnek, jó kosárlabdát játszanak.
Kiemelendő teljesítmények:
Sólyom Boti a második félidőben remekül bontotta a védelmet és védekezésben is kivette a részét.
Steier Bence már nem először mutatja meg hogy lehet rá számítani négyes poszton is, érti a játékot és ma védekezésben is hasznos volt.
Áron, Robi és Boris a mai nap nagy mezőnymunkát végeztek. Nem voltak annyira eredményesek, mint szoktak, de tartást és fazont adtak a csapatnak. Áron a második félidőben magára talált, sérülése sajnos rosszkor jött. Boris szinte végig játszotta a meccset és irányító poszton is megfelelt.
Vasárnap mindenkit várunk a BKG DSE elleni meccsre!
Fotó: Bornyi Márton