NB 1/B, Piros csoport, Alapszakasz, Faragó Péter vezetőedző beszámolója:
BKG-Príma SE – Vasas Akadémia 99-71 (24-19, 34-21, 22-16, 19-15)
Vasas: Csík Ricsi 7/3, Moravcsik 12/3, Sólyom 4, Debreceni 16, Barócsi -.
Cserék: Radics 6, Boros 14, Andrássy 10, Csík Roli -, Kelenföldi 2, Kódor-.
A meccsre kisebb-nagyobb változtatásokkal mentünk. Fő taktikai feladatainkat átnéztük a héten, de inkább saját magunk dolgával foglalkoztunk, ami egyébként a következő hetek feladata is. Amennyire tudjuk leegyszerűsítjük a játékunkat és még kötöttebb lesz. Nagy fölénnyel nyertük a lepattanó harcot és iramot is diktáltunk támadásban. A második negyedben 80 százalékkal dobtak a hazaiak, a többi negyedben elfogadható volt a kapott pontok száma. Ebben a negyedben szétesett a védekezés és kényelmes helyzetekben találtak be. Nagy sorozatos 3 triplája illetve Meleg meghatározó játéka miatt már eldőlt a meccs tulajdonképpen. A harmadik negyedben megpróbáltunk mindent , de 17! százalékos triplával, 40! százalékos ziccer százalékkal esélyünk sem volt megközelíteni a hazaiakat. Hiába domináltunk lepattanóban és mezőnyben, nem maradt sok kérdés. Nem is nagyon bővítem a beszámolókat mert nincs nagyon miről. Általában vagy küzdünk és pontatlanul támadunk és kihagyjuk a temérdek helyzetet, vagy nagyon sok pontot kapunk már az elején és akkor megpróbálunk kapaszkodni kétségbe esetten. A csapat önbizalmát megtépázta hogy szerencsétlenek is vagyunk, elvesztettünk már 3 hosszabbításos meccset és még 2 szorosat is. Önbizalom és megerősítés pedig csak a győzelmekből fog jönni. Így most dolgozunk azon hogy egy győzelmecske összejöjjön egy olyan mérkőzésen amelyet kontrollálni is tudunk. Ez akkor fog bekövetkezni ha mindenki védekezik és mindenki saját szerepének megfelelően végre eredményesen támad. Talán kellene jönni néhány extra teljesítménynek, amiért edzünk is és nem tátott szájjal ülni a kispadon mint egy partra vetett hal. Nem az elfogadhatatlan hogy a szerencse nincs mellettünk, hanem az hogy lassan már mindenkitől 90 pontot kapunk átlagban. A következő 2 meccsből kellene legalább egy győzelem, hogy valami nagyon halvány esélyünk maradjon a második körre. Hiszem azt hogy tudunk javulni védekezésben még. De ez így nagyon sovány. Jelenleg nem tudom 2- 3 játékos kivételével, hogy mire számíthatok valakitől egy adott meccsen. Ez a fiatal kártya is már rég ki van játszva, minden fiatal játszott már annyit ebben a ligában hogy valami alap teljesítményt le tudjon tenni, ez már róluk is szól, nem csak akkor kell már a teljesítmény mikor senki nem számít rá. Ez mondjuk lehet a megfogom a saját emberemet kezdetnek. Majd ezután remélhetőleg tudjuk hasznosítani a closeout és védekezési technikákat amiket tanulunk. Támadásban pedig az edzéseken már gyakorolt, mindenki dobja be 1 centiről gyakorlatok átültetése a mérkőzésbe a feladat. Mielőtt a túl negatív szintet megütné a beszámoló, nem minden rossz amit csinálunk. Voltak kifejezetten jó meccseink is, és voltak olyanok amiken nem volt szerencsénk. Vereségeink rendkívül látványosak és kritikára adhatnak alapot. Én is és a játékosok, mindenki érzi és fogadja a kritikákat. Egyszerű célokat határozunk meg most és a csapat identitása is kell változzon. Jelenleg egy lelkes, hajtós, fizikális , okos csapatnak kell legyünk hogy versenyezni tudjunk. Ez az alap, ezután jön a többi. Mindenkinek változtatni kell, ez most nem egy játékot olvasó, kreatív, hétről-hétre változtatni kész profi csapat. Ha nem kapar a 10. Játékos is, esélyünk nincsen. Amit jól csinálunk az az ,hogy a játékosok próbálkoznak és törekednek, akkor is ha nem mindig megy. Nem látok edzéseken unott arcot. Megviseltek vagyunk, mindenki az. De nem megtörtek. Ez egy olyan helyzet, amibe belekeveredtünk amelyen csak mi javíthatunk. És mi akarunk!
A következő mérkőzés a 4. Helyezett Budafok ellen lesz. Stabil lepattanózással és jobb mezőnydobó teljesítménnyel lehet esélyünk. Várjuk a szimpatizánsokat és azokat akik nem csak akkor vannak velünk amikor ezüstérmet szerzünk vagy stabil rájátszás csapat vagyunk. Szemernyi kétségem nincsen, hogy a csapat minden tőle telhetőt meg fog tenni. A támogatást és türelmet pedig köszönjük azoknak akiktől ezt kapjuk a mindennapokban.
Hajrá Vasas!
Fotó: Bornyi Márton