NB 1/B, Piros csoport, Alapszakasz, Faragó Péter vezetőedző beszámolója:
Vasas Akadémia – MTK Elite Basket 83-65 (30-24, 12-14, 15-22, 26-5)
Vasas: Boros 6, Medve 13/9, Moravcsik 9/9, Radics 15/3, Debreceni 4.
Cserék: Krasovec 13, Kelenföldi 10, Sólyom 5/3, Farkas 5/3, Barócsi 3, Dormán -.
Az MTK remek ritmusban kezdte a mérkőzést. Mi elkéstünk a védekezés váltásokról és könnyebb kosarakat kaptunk. Ezzel együtt a támadás kibontakozni látszott. Ember elleni megoldásaink rendre jók voltak, a vendégek tartották magukat 4/4 hárompontosokkal látótávolságon belül a negyed végéig. A második negyedben aztán az általunk már várt zóna következett. Itt könnyű ziccereket hibáztunk, illetve ellenfelünk rendkívüli módon szinte behúzódott a gyűrűje alá. Régebben mindig nevettünk a barátaimmal azon a focis kifejezésen, hogy beparkolták a buszt. Általában még a Mourinho-s Chelsea csinálta ezt azután miután 1-0-ra vezettek és még olyan 20 perc volt a meccsből. A második negyed így telt. A harmadik negyedben az MTK kibújt a sündisznó állásból és hősiesen támadni kezdett. Ekkor az ő védekezésük és támadásuk volt dicsérhető. A harmadik negyedből volt vissza 4:43 amikor időt kértem, mert már 6 pontos hátrányban voltunk és felsejlett emlékeimben a pár hete lejátszott PVSK elleni meccs és megint görcsölni kezdtünk. És akkor átgondoltam egy picit a dolgokat…
A srácok itt vannak a 31 nap alatt lejátszott 11. meccsükön, amiből egy kedvezőtlen szériából sikerült egy nagyon jóval kimászni. Voltak nehéz időszakaink, de csak itt vagyunk a harmadik helyen, nyilván most a bosszússág és az idegeskedés nem segít, mindenki tudja hogy kikaptunk pár hete itthon , de ez legyen egy másik meccs. Semmi köze a kettőnek egymáshoz. Szóval belefér hogy most mínusz hat pont van. Csak nyugalom, nem a világ vége. Kezdjünk el védekezést váltani, lássuk meg mi lesz ha közelebb jövünk. A negyedik negyed elején sikerült egyből nem csak hogy közelebb jönni, de 3 pontos előnyünknél már a Bazsi kért időt. Innen átszakadt a gát és sikerült lerendezni a tényleg jól küzdő ellenfelet. Kicsit nyugodtan van idő azért értékelni a látottakat. Sikerült találni egy jó ötöst, aki most átsegített minket a holtpontunkon. Itt pozitív , hogy nem álltunk meg , hanem folytattuk a nyomást. Általában elégedetlen vagyok, de azt hiszem egy kis vállveregetés ráfér a srácokra, főleg akkor ha nekünk ezek a “kötelezőnek” gondolt dolgok kicsit nehezebben mennek. Hetek óta fokozott terhelés mellett hozzuk magunkat és fontos meccseket. Úgyhogy örülök ennek a győzelemnek is. A meccs előtt azt kértem hogy élvezzük a játékot és a végére sikerült is. Így futunk neki most a Nyíregyháza elleni találkozónak, majd a Honvéd elleni itthoni rangadónak is. Gratulálok a srácoknak a győzelemhez!
Fotó: Bornyi Márton