Mindhárom kiemelt utánpótlás-korosztályban érmes helyen végeztek a Vasas Akadémia fiúcsapatai, a serdülő A és a kadet A együttes ráadásul bajnoki címet ünnepelhetett. Az NB I/B Piros csoportjában szereplő felnőtt gárda nagy csatában maradt le a bronzéremről. A páratlanul sikeres idényről Mészáros Zalánnal, a férfi szakosztály igazgatójával beszélgettünk, aki a töretlen fejlődésben bízik.
Az akadémiai munkával kapcsolatban mindig megjegyzi, hogy nem az eredmény az elsődleges, hanem a nevelőmunka minősége. Azért annak is örülnek, hogy az idén ez érmekben is mérhető volt.
Természetes, hogy örülünk, különösen a fiúk miatt, akik számára ez különösen nagy boldogság. Egy gyerek versenyhelyzetben mindig nyerni szeretne, ami teljesen normális. Nem szabad kiölni belőlük az egészséges rivalizálást, hiszen ez egy igen fontos motivációs erő lehet a későbbiekben is. S bár az igaz, hogy sportszakmai szempontból számunkra a fejlődésük a fontosabb, azért nekünk is jó érzés jobbnak lenni a többieknél.
A juniorok bronzérméről azt mondta, hogy arannyal ér fel. Miért?
A játékosállomány alapján a negyedik-hatodik hely valamelyikét tartottuk az idény előtt reálisnak, többek között azért, mert kevés a magasemberünk. Ez a magyar kosárlabdázásnak is általános problémája, hiszen a röplabda, a kézilabda és a vízilabda hasonló adottságú gyermekekre épít. Ezek a sportágak jelentős elszívó erőt jelentenek, miközben a magasabb fiúk hajlamosabbak arra, hogy túl korán búcsút intsenek a sportnak. Erre sajnos saját példát is tudok mondani, hiszen a kétezernégyes korosztály legmagasabb játékosa, Jámbor Marci, tavaly júniusban abbahagyta a játékot, pedig az egyik legjobb védőnk volt. Nagy szükség lett volna rá a juniorcsapatban. Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy mivel nem tartozunk az államilag elismert akadémiák közé, minél feljebb lépünk a korosztályokban, annál nehezebb a helyzetünk.
Az államilag támogatott akadémiák ezek szerint elcsábítják a legjobbakat?
Igen, ez így van, gyakorlatilag összegyűjtik a válogatott szintű játékosokat, minél idősebb korosztályról beszélünk, annál többet. Ez egy helyzet, amit elfogadunk, és inkább kihívásnak tartjuk, hiszen jobb ellenfelek ellen játszhatunk. Mert bár büszkék vagyunk arra, hogy a serdülők átlagban negyven ponttal verték az ellenfeleiket, azért mondjuk ki, a fejlődésük szempontjából ez korántsem ideális. Az egy dolog, hogy mi jól végezzük a szakmai munkát, ám annak kiegészítéseként jó ellenfelek is kellenek. És néhány időben érkező vereség, amely a kiegyensúlyozott önkép kialakulását segíti. Éppen ezért minden évben nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy korosztályos csapataink erős nemzetközi tornákon vegyenek részt. Sajnos ez ebben a szezonban a koronavírus-járvány miatt elmaradt, s úgy tűnik, idén júniusra sem jönnek már össze a tervezett vendégszereplések. A mi célunk európai-szintű, válogatott játékosokat nevelni, ám ehhez a srácoknak is tudniuk kell, mit is jelent az az európai színvonal?
A koronavírus-járvány gondolom nem csak a nemzetközi szereplések ellehetetlenítésével szólt bele az idénybe.
Örülünk, hogy minden bajnokság rendben lement, a nehezebb időszakok ellenére is. Október és december között, teljes korosztályoknak kellett leállniuk, hiszen a mi rendszerünkben két csapat dolgozik együtt, ha egyikben valaki megbetegedett, mindkettőre vonatkozott a karantén. Tavasszal már csak az U12-nél fiatalabb csapatainkat érintette a járvány. Munkatársaim áldozatos munkájának köszönhetően végül a maximumot hoztuk ki a helyzetből. S bár végig az egészség volt a legfontosabb, két szakmai igazgatónk, Nagy Zoltán és Harald Stein úgy alakította a programot, hogy a szakmai munka nem, vagy csak kis mértékben sérült. A végére egy kifejezetten eredményes szezon kerekedett ki belőle. A kiválasztás esetében azonban komoly problémával találkoztunk, amely nem tudom később kijavítható lesz-e…
Mire gondol?
Miután nem jutottunk be az iskolákba, teljesen ellehetetlenült az ott zajló tervszerű kiválasztó munkánk. Egy-két iskolában és csak részlegesen, máshol egyáltalán nem lehetett edzéseket tartani. Ezért a jövő nagy kérdése, mi lesz azzal a kétezertizenkettes korosztállyal, amelyet idén kellett volna szelektálnunk? A nyári táborokkal próbáljuk menteni a menthetőt, de már most látható, kisebb az érdeklődés irántuk, mint általában. Sok szülő még mindig félti gyermekét közösségbe engedni, ami teljesen érthető a részükről. Hiába segít nekünk a tankerület a plakátjaink kiragasztásával, a személyes jelenlét nem pótolható. A kiválasztásban kulcskérdés a folyamatosság, ezért augusztus végén még teszünk egy újabb táboros kísérletet, és a sulikba is minél gyorsabban vissza szeretnénk menni. Reméljük ezt a járványhelyzet most már nem fogja megakadályozni.
Hogy alakul a gyerekek nyári programja?
Bár még folyamatosan próbálkozunk, egyre inkább úgy tűnik, júniusra már nem jönnek össze a külföldi partnerekkel tervezett felkészülési tornák és meccsek. Júliusban a gyerekek szabadságra mennek, mert nagy szükségük van a pihenésre. Különösen egy ilyen nehéz év után. Jó tíz centikkel megnőve várjuk őket vissza az augusztus eleji kezdésre.
A héten kihirdették a korosztályos válogatottak programját. Kik kaptak ezekre meghívót?
A tizenhat év alattiak még ebben a hónapban kiválasztó-képző táborokban vesznek részt. A 2009-es korosztályból Bogdán Áron, Papp Gergely és Hallgató Gellért, a 2008-asok közül Zöldi Péter, Reményi Benedek és Halasy Örs, a 2007-esek alkotta csapatból Bartos Gergő, Vajda Zoltán, Rosta Péter és Nagy Zsombor, a tizenötévesek közül pedig Váradi Áron és Kozári Gergő kapott meghívást. Az U16-os válogatott augusztusi európai challenger-tornájára készülő keretben már biztos helye van Lacházi Bencének, Plesz Gergőnek és Major Bulcsúnak, de szóba került Bérces Dániel és Filipovic Igor neve is. Az U18-asok egyelőre még nem ismert helyszínen lépnek majd pályára hasonló tornán, ott Kelemen Ádám és Dunai Zétény képviseli színeinket, a 2004-es Várszegi Ádám pedig tartalékként került fel a kapitány listájára. A július végén Sopronban tornát játszó U20-as válogatottba Krasovec Ádám és Radics Gerzson kapott meghívót.
Ön szerint reális a beválogatott akadémisták száma?
A két idősebb korosztály esetében mindenképpen, a bajnok kadetcsapatunkból azonban szerintem mind az öt játékosnak ott lenne a helye. Sajnos az a tapasztalatom, hogy ugyanabból az együttesből nem szoktak háromnál több kosárlabdázót behívni. Pedig, ha egy gárda annyira kimagaslik a mezőnyből, mint a miénk, akkor nyugodt lélekkel alkothatná a válogatott gerincét. És ez a serdülőkre is igaz. Ebben a kérdésben én kevésbé lennék demokratikus, kizárólag a játékosok tudását és fejlődését tartanám szem előtt, hiszen a magyar kosárlabdázásnak is ez az érdeke. A kiválasztó táborok esetében ugyanakkor érthető, hogy tágabb, nagyobb képet szeretnének kapni a szövetségi edzők. Összességében minden válogatott játékosunkra büszkék vagyunk.
Milyen szerepe van az akadémiai képző-nevelő munkában a felnőtt csapatnak?
Ők jelentik a Vasas Akadémia csúcsát, ahová a fiatalok egy nap el szeretnének jutni. Ezért példaképül kell szolgálniuk, a pályán és azon kívül egyaránt. A kadet-, a serdülő- és juniorcsapatunk fantasztikusan védekezett az idény során, ezt az úgymond Vasas-stílust szeretnénk minden egyes korosztályban viszontlátni, a felnőtteket is beleértve. Ezen a téren még van mit fejlődnünk.
Milyen változások várhatóak az NBI/B-s keretben?
A juniorok közül Kelemen Ádám és Lakatos Máté teljes jogú tagként lép fel, Dunai Zétény pedig az U18-U20-as edzőcsapathoz kerül. Ha fejlődése töretlen marad, és a posztján lesz hely, akkor rá is számítani fogunk a nagyoknál. Az már most biztos, hogy Steier Bence és Debreceni Dániel távozik a csapattól, Krasovec Ádám pedig a tengerentúlon tanul tovább, de a keret tagja marad. S bár a védekezésre épül a játékunk, a támadó szellemet erősíti két új igazolásunk, Kerkai Ákos a TF-től, valamint a legutóbb Salgótarjánban szerepelt Sömenek Martin. A célunk a négybe kerülés, valójában azonban a bajnoki címért szeretnénk harcba szállni.
Ezek szerint nem üldögélnek békésen az idén szerzett babérokon…
Elégedetten hátradőlni a székben, az nem a mi stílusunk. Nagy Zoltánnal játékosként is csak éjfélig örültünk a sikernek, másnap már az újabb kihívások jártak a fejünkben. Ezzel így vagyunk most is. Tudjuk miben kell fejlődni, és minden erőnkkel azon vagyunk, hogy sportszakmai szempontból a mostaninál is jobbak legyünk. A végcél számunkra mindig Európa marad.
Fotók: Bornyi Márton/Vasas Akadémia és Vasas Attila
Forrás: https://www.vasassc.hu/hirek/23052/pasareten-europai-mercevel-mernek