Három új szakember csatlakozott a Vasas Akadémia férfi szakosztályának csapatához augusztus elején. Darida Csilla egy nyíregyházi kitérőt követően Zalaegerszegről, Lepsik Richárd a BEAC-tól érkezett, míg Bazsik Péter ötévnyi debreceni munkát követően tért vissza anyaegyesületéhez.
Darida Csilla és Lepsik Richárd együtt felel majd az U11-es fiúcsapatért, előbbi vezetőedzőként, utóbbi pedig az ő aszisztenseként. Mindketten elkötelezettek az utánpótlás-nevelés, valamint a legfiatalabb korosztályok mellett, így várhatóan nagyon jó párost fognak alkotni.
A szarvasi kosaras családból származó Darida Csilla mind játékosként, mind pedig edzőként komoly tapasztalatokkal rendelkezik, amelyeket most a Vasas Akadémia fiataljai javára kíván kamatoztatni. Edző és testnevelő tanár szülei mellett a pálya szélén nőtt fel, és lett élete a kosárlabda. Később Adamik Ferenc hívására igazolt Kecskemétre, ahol középiskolás éveit is töltötte. Tóth Viktornak köszönhetően pedig még tizennyolc éves sem volt, amikor irányítóként bemutatkozhatott az NBI-ben. Ezt követően tagja volt a PVSK legendás bajnokcsapatának, de játszott Szekszárdon, a BSE-nél, a Fradiban, Szolnokon és Zalaegerszegen is.
„Igazából csak azt bántam meg, hogy közgazdász diplomával a zsebemben eleinte civil pályán terveztem a jövőmet és nem kezdtem azonnal edzősködni – idézte fel az eredményes játékospályafutását követő éveket Darida Csilla. – Persze ennek megvan az oka, gyermekként mindig úgy láttam, hogy szüleimet testnevelőként, illetve edzőként nem becsülik meg eléggé. Ám amikor mégis belekóstoltam a szakmába, akkor rájöttem, hogy a gyermekek és a sportág iránti szeretet sok mindenért kárpótol. Amikor világossá vált számomra, hogy nekem is ez lesz az utam, akkor gyorsan átképeztem magam, és tanári, valamint kosárlabda szakedzői diplomát is szereztem. Szerencsés embernek tartom magam, hiszen a szüleimen kívül számos kiváló szakembertől tanulhattam játékosként, Adamik Ferenc például egy zseni volt a maga területén, de Tóth Viktorral is fantasztikus volt együtt dolgozni, ahogy Rátgéber Lászlóval és Fűzy Ákossal is.”
Darida Csilla nagyon fontosnak tartja – és ezt elsősorban édesanyjától tanulta – a legfiatalabbak változatos alapképzését. Úgy gondolja, hogy a korai specializáció helyett minél szélesebb és biztosabb alapokat kéne adni a legkisebbeknek, a testüket ideálisan felkészíteni a kosárlabda pályán később rájuk váró nagy terhelésre. Vele is így tettek szülei, éppen ezért nem is volt sérülékeny játékos pályafutása során. Így amikor neki is megszülettek gyermekei, őket is elsőként a birkózó terembe vitte le. Igazából az ő edzéseiket nézve jött meg a kedve a „szakmához” is, egyszerűen jó képzést akart adni nekik. Ez később széles körben is sikerült, hiszen akkori férjével Mészáros Richárddal közösen alapítottak kosársulit, és az ország több pontján is nevelték a jövő játékosait. A közelmúltban azonban új életet kezdett, amelyhez Pasaréten találta meg a legjobb feltételeket, miközben Nagykovácsiban a tanári diplomájának is hasznát veszi az általános iskola testnevelőjeként.
„Számomra a gyerekek fejlődése fontosabb az érmek számánál. Aki tehetséget kapott, annak kötelessége azt kamatoztatni, nekem pedig az a dolgom, hogy ebben segítsem őket. A Vasas Akadémián működő magas színvonalú kiválasztásnak köszönhetően nagyon jól lehet haladni a gyerekekkel, régi álmom volt, egy ilyen inspiráló közegben dolgozni. Úgy érzem itt értelme van a munkámnak, amelyet sokkal inkább tartok művészetnek, mint mindennapi kötelezettségnek” – tette hozzá Darida Csilla.
A tapasztalt szakembert bizonyára nagyszerűen kiegészíti majd Lepsik Richárd fiatalos lendülete, aki óvodás kora óta pattogtatja a labdát. Törökbálinton kezdett, majd Budaörsön folytatta a kosárlabdázást, felsőfokú tanulmányai idején pedig a TFSE együttesét erősítette. Három szép szezont töltött az NBII-ben, az egyetemi csapattal pedig Európa-bajnokságon is részt vehetett. Az edzősködést a BEAC leány vonalán kezdte az előkészítő, valamint az U11-es, U12-es korosztállyal.
„Nagyon szeretem a gyerekeket, ezért is választottam ezt az utat – ismerte el Lepsik Richárd. – Volt egy csapatom, amelyet öt éven át kísérhettem, és számos szép sikerben volt együtt részünk. De szerettem volna fiúkkal is kipróbálni magamat, mentorom Gyeőry Zsuzsanna pedig a Vasas Akadémiát ajánlotta. Nagyon örülök, hogy bekerülhettem a pasaréti szakmai gárdába, óriási kihívás ez a számomra. Az U11-esek mellett, az U12-eseknél is másodedző leszek, az idősebbek képzésébe pedig Nagy Zoltán szakmai vezető mellett kapok majd betekintést. Utóbbi nagy megtiszteltetés a számomra, ugyanakkor az is biztos, hogy nagyon sokat fogok tanulni. Nekem pedig most egyértelműen a fejlődés a célom, jó edzővé szeretnék válni. Nagyon motiváltnak érzem magam, sok tehetséges gyerek van Pasaréten, belőlük igyekszem majd kihozni a maximumot. Már az első hónap is nagyszerűen telt el, családias hangulatban, mégis ideális feltételek között dolgozhatunk.”
A fiatal szakember nem tagadja, hogy nagypapája, Szarka Lajos, valamint nagybátyja Szarka Sándor nyomdokaiba kíván lépni, utóbbi emberileg és szakmailag a mai napig inspirálja. Játékoskarrierjüket követően mindketten edzőként teljesedtek ki. A példaképéül szolgáló nagybácsi neve leginkább a Malév csapatához köthető, de testnevelőként iskolájában is kialakított egy utánpótlás-nevelő műhelyt. Kosárlabdás kérdésekben hozzá bármikor fordulhat tanácsért. ötletért.
Bazsik Péterre nem igazán lehet azt mondani, hogy új ember a Vasas Akadémia szakmai stábjában, hiszen testvérével, Bencével – aki a technikai vezetői pozíciót látja el a szakosztálynál – Pasaréten nőttek fel, piros-kék színekben léptek először pályára, és egy hároméves spanyolországi kitérőt követően, itt is folytatták játékoskarrierjüket. Péter tagja volt az akadémia első felnőtt férfi csapatának is, és még javában kosárlabdázott, amikor edzőként is kipróbálta magát a vasasos gyerekek mellett. A legkisebbektől az U19-ig, valamennyi korosztállyal foglalkozott. Öt évvel ezelőtt azonban Debrecenbe, az akkor induló kiemelt kosárlabda akadémiára szerződött.
„Elsősorban szakmai kihívásnak éreztem az akkori ajánlatot, ezért is fogadtam el – beszélt az utóbbi évekről Bazsik Péter. – Nem bántam meg a döntésemet, mert sokat tanultam Debrecenben, kíválóan képzett szakemberekkel dolgozhattam együtt, miközben új hatások is értek. Jobb edzőként térek most haza Pasarétre, amely igazából nagyon hiányzott. A szívem húzott tehát vissza, ugyanakkor a család is szerette volna, hogy ismét egymás közelében lehessünk. De szakmai szempontból is páratlan lehetőség kínálkozott most a számomra, hiszen egy olyan kiváló szakember mellett dolgozhatok, mint Stefan Svitek. Nagyon szeretnék tőle is tanulni, amire az általa irányított U19-es csapat révén lesz lehetőségem. Ez lesz a fő irány, de Nagy Zoltánnak is besegítek majd az U16-osoknál. Nagyon szeretnék élvonalbeli és válogatott játékosokat nevelni, ugyanakkor számomra az is fontos, hogy milyen ember lesz a srácokból. A maximumot is úgy törekszem kihozni belőlük, hogy az a saját képességeik felső határait jelentse. Ez pedig mindenkinél más és más lehet. Van, akiből „csak” egészséges, sportos felnőtt lesz, másból pedig egy bajnokcsapat meghatározó játékosa. Mindkettő siker.”
Bazsik Péter számára nagyon jó érzés volt a visszatérés, s nemcsak a kollégák egy része köszöntötte kedves ismerősként, de a játékosok között is vannak még egykori tanítványai. A jelenlegi felnőtt férfi csapatból például Bérces Danit és a Pleesz fivéreket edzette korábban. A szakember tudására azonban az MKOSZ is igényt tart, a kiválasztó programok során a 2005-ös és 2008-as korosztály edzője volt, jelenleg pedig a 2012-esek kiválasztásáért felelős vezető.
„Itthon is vannak tehetségek, a magas emberek felkutatása jelent csak általános problémát. Ritka az olyan korosztály, amely négy-öt igazán jó, kosaras alkatú fiatalt is fel tud mutatni. Nem könnyű, de szép feladat, amelyet nagy örömmel végzek a pasaréti munkám mellett, és azt kiegészítve” – tette hozzá Bazsik Péter szövetségi megbízatásáról beszélve.
Fotók: Vasas Attila
Cikk: Gy. Szabó Csilla