Molnár Csaba Emléktorna U12, Palánk Bálint vezetőedző beszámolója:
Soproni Sportiskola/A – Vasas U12 45-59 (10-16, 14-20, 6-17, 15-6)Vasas: György 2, Sass 4, Ondima 2, Csillag 4, Flanek 7, Rónai 2, Lovas 2, Nagy Zs 8, Hidvégi 4, Nagy A 8, Zsidek -, Rosta 6, Hanzély 10, Bertényi M -.
Első meccsünket a hazaiakkal játszottuk. Szinte buszból kiszállva érkeztünk a pályára, és bár kissé tartottam tőle, hogy emiatt nem lesz megfelelő a koncentrációnk, ennek ellenére villámrajtot vettünk. 4 perc után 8-0, majd 10-2 állt a táblán. Örültem, hogy nem ragadtunk benn, ezt a lendületet meg is tartottuk az első félidőben, és a szünetre 12 pontos előnnyel mentünk. A harmadik negyedben sem tudtak bennünket megállítani, nagy kedvvel és szívvel játszottunk, növeltük a különbséget, majd a negyedik negyedben kissé kiengedtünk, ekkor zárkózni tudott az ellenfél, de a győzelmünk nem forgott veszélyben. Az ellenfél 2 kulcsjátékosát sikerült semlegesíteni, a negyedik negyedben okoztak nekünk kis fejtörést, bár ekkorra már eldőlt a mérkőzés.
Vasas Akadémia – Szolnoki Kosárlabda Akadémia 72-47 (22-12, 20-7, 13-12, 17-16)
Vasas: György 6, Sass 4, Ondima 2, Csillag 10, Flanek 9, Rónai 3, Lovas -, Nagy Zs -, Hidvégi 4, Nagy A 5, Zsidek 2, Rosta 10, Hanzély 17, Bertényi M -.
Egy meccs pihenőnk volt a Sopron elleni ütközet után, és máris jött a következő megmérettetés. A nagyobb létszámú szolnoki szülők fantasztikus hangulatot teremtettek a csarnokban, mindig jó ilyen atmoszférában játszani. Az első negyed közepéig fej-fej mellett haladtak a csapatok, itt nekünk sikerült egy sebességgel feljebb kapcsolni, és 10 ponttal tudtunk meglépni a negyed végére. Tovább tartott a lendületünk, 13 ponttal nyertük meg a második negyedet, bár felhívtam a fiúk figyelmét arra, hogy a mérkőzés még nincs megnyerve, ha belealszunk a meccsbe, akkor még szoros is lehet a vége. Szerencsére megfogadták a mondandómat, és nagy taktikai fegyelemmel játszottunk a második félidőben is. A mérkőzés után viszonylag későn kerültünk ágyba, szerencsére azonban nem kellett másnap délelőtt játszanunk, tudtunk eleget pihenni.
Vasas Akadémia – BK Snakes Ostrava 73-59 (17-15, 17-12, 9-20, 16-12, hosszabbítás: 14-0)
Vasas: György 7, Sass 3, Ondima -, Csillag 10, Flanek 4, Rónai 3, Lovas -, Nagy Zs 3, Hidvégi 4, Nagy A 22, Zsidek 2, Rosta 2, Hanzély 13, Bertényi -.
Talán épp a túl sok pihenő, vagy az előző napi két győzelem elaltatott bennünket. Az első félidőben sem játszottunk jól, de tartottuk magunkat a megbeszéltekhez, hogy védjük az ellenfél magas emberét, hogy tudjuk őt fárasztani. Bár támadásban nem játszottunk jól, 7 pontos előnyt tudtunk kiharcolni a félidőre. A harmadik negyedben aztán dekoncentráltság volt jellemző ránk, támadásban érthetetlen módon csak pumpáltuk a labdát, sajnos nem tudtunk mit kezdeni az ellenfél védekezésével, akik betöréseinkre hárman is jöttek besegíteni, védekezésben pedig nem zártunk vissza, emiatt az ellenfél hamar ledolgozta 7 pontos hátrányát, majd a vezetést is átvette 4 ponttal. A negyedik negyedben sem tudtunk váltani, néhány perc után volt már közte -8 is, időkérés után kezdtünk ébredezni, és egy huszáros hajrával az utolsó támadásban egálra sikerült hozni a meccset. Következett a hosszabbítás, ahol a lelki előny már nálunk volt, hiszen végig mi futottunk az eredmény után. Ennek megfelelően egyszerűen bedaráltuk ellenfelünket, és pontot sem kapva 14-0-ra megnyertük a hosszabbítást, ezzel a meccset is. Feltettem magamban a kérdést, hogy mennyire hiányzott nekünk ez a hosszabbítás az esti rangadó előtt…
Bayern München – Vasas Akadémia 60-59 (17-13, 8-19, 16-12, 19-15)
Vasas: György 9, Sass 3, Ondima 2, Csillag 6, Flanek 8, Rónai 4, Nagy Zs -, Hidvégi 2, Nagy A 6, Zsidek -, Rosta 8, Hanzély 11.
Aggodalmam jogos volt, semennyire sem… A Bayern ellentmondást nem tűrően kezdett, egyszerűen az elején elhúztak, míg mi nem pörögtünk kellő fordulatszámon. Ekkor a játék képe olyan volt, hogy egy szót sem szólhattunk volna, ha a meccs végére 30 van közte. Időkérés, kis pihenő és a gondolataink rendezése után ami történt, azzal számomra ezek a fiúk óriásit nőttek a szememben. A szívük vitte előre a fiatalembereket, és taktikailag okosan játszva felzárkóztunk 4 pontig a negyed végére, újra meccsben voltunk, és a második negyed játékosai szemében már láttam a tüzet, és tudtam, hogy nem lesz baj. Óriási szív, és higgadt fej volt jellemző ránk a meccs hátralévő részében. Betartottuk a taktikánkat, nem engedtük futni a Bayernt, és az összes lepattanóért elmentünk, megharcoltunk. Azzal, hogy lelassítottuk a játékukat, láthatóan ők sem tudtak mit kezdeni, mi pedig szebbnél szebb támadásokat vezettünk és a félidőre 7 ponttal átvettük a vezetést. A harmadik negyedben tovább tudtuk tartani a koncentrációt, és a taktikai fegyelmet, sajnos azonban egyre több emberen láttam, hogy kezd elkészülni az erejével. 3 pontos előnnyel fordultunk rá az utolsó negyedre, és egy egylabdás mérkőzésen veszítettünk egyetlen ponttal, az utolsó erőtartalékainkat is felélve. Mérhetetlenül büszke vagyok a játékosokra, amit tettek, – a körülmények tekintetében – szerintem emberfeletti volt.
Vasas Akadémia – BK Opava 51-31 (16-6, 13-2, 12-8, 10-15)
Vasas: György 6, Sass 4, Ondima -, Csillag -, Flanek 8, Rónai 1, Lovas -, Nagy Zs 5, Hidvégi 7, Nagy A 7, Zsidek 2, Rosta 4, Hanzély 6, Bertényi M 1.
A Bayern meccs után is késő este kerültünk ágyba, és másnap délelőtt már jelenésünk volt ismét. Kérdés volt, hogy a pillanatnyi csalódottság után mennyire sikerül felpörögni az utolsó mérkőzésre, valamint mennyi ereje maradt a csapatnak. Szerencsére a meccs viszonylag korai szakaszában eldőlt, már az első negyedben sikerült meglépni 10 ponttal. Ellenfelünk nagyon harcos stílusa okozott kisebb problémát számunkra, de szerencsére ebben is tudtunk még előbbre lépni.Az első félidőben összesen 8 pontot engedélyeztünk ellenfelünknek. A fáradtságon kívül semmi nem látszott a fiúkon, szerencsére sikerült kellően felpörögni és sikerült lezárni az előző este történteket. A második félidőben sem forgott veszélyben a győzelem, okosan játszva, magabiztosan nyertük meg a torna utolsó mérkőzését.
Egy fantasztikus hangulatú tornán vehettünk részt Sopronban! Nagyon hasznos volt minden mérkőzés, kiélezett küzdelmeket láttunk, és ha egy csapat egy pillanatra kiengedett, azonnal megbüntette ellenfele. Azt gondolom, a gyerekek rengeteget fejlődtek ezalatt a 3 nap alatt. Mind a gyerekek, mind mi edzők is sok-sok élménnyel gazdagodtunk. Ezúton is köszönjük a szervezők meghívását, valamint köszönöm Szabó Domokos barátom-edzőkollégám segítségét is.
Fotó: Bornyi Márton