Vetési Imre Emléktorna, Palánk Bálint vezetőedző beszámolója:
Kosárlabda Akadémia Pécs – Vasas Akadémia 24-77 (13-21, 1-17, 3-18, 7-21)
György 13, Ondima 8, Csillag 8, Flanek 2, Rónai 4, Lovas 2, Balogh 6, Nagy Zs 4, Hidvégi 7, Zsidek 4, Rosta 10, Hanzély 9.
Első meccsünk volt a szezonban, ennek megfelelően kissé izgalommal teltek az első percek, talán meg is remegtek a kezek, holott felhívtam a figyelmet, hogy erre nincs szükség, nyugodtan játsszunk és meglátjuk mi sül ki belőle. Előzetesen kemény védekezést, pontosságot és alázatot kértem, nem csak erre a tornára, sokkal inkább az egész szezonra nézve. A negyed második felére végül feljavult a védekezésünk, ekkor már jobban nézett ki a játék képe. A második negyedre aztán már igazán bátor játékot mutattunk, szinte megfojtottuk ellenfelünket védekezésben. A második félidőben is magabiztosan játszottunk, tudtunk gyakorolni, első meccsnek jó volt, önbizalommal telve várhattuk az esti, Pozsony elleni mérkőzést.
Vasas Akadémia – Inter Bratislava 54-44 (15-12, 11-7, 23-12, 5-13)
György 11, Ondima 2, Csillag 15, Flanek -, Rónai 2, Lovas -, Balogh 2, Nagy Zs 8, Hidvégi 2, Zsidek -, Rosta 2, Hanzély 10.
Izgatottan vártuk a második mérkőzést, ennek megfelelően ezen a meccsen sokkal jobban kezdtünk, nem vétettünk védekezési hibákat, magabiztosan játszottunk. A különbség az volt az első meccsel ellentétben, hogy aktuális ellenfelünk mind fizikálisan, mind pedig játéktudásban erősebb volt. 3-4 játékosra szinte „fel kellett néznünk”. Ugyanakkor „magasembereink” jó helyezkedéssel és harciassággal többnyire kivették őket a játékből, rossz hatékonysággal tudtak támadni az ellenfél „magasai”, mindezzel ellentétben mi gyönyörű gyorsindításokat vezényeltünk, és óriási öröm volt látni, hogy kiélezett meccsen is jó döntéseket hoztunk, olyan emberelőnyöket vittünk végig amiknek még az elveit sem tanultuk, ez nagy játékintelligenciáról ad tanúbizonyságot. Dicséret illeti a Gyerekeket a meccsen nyújtott teljesítményért. Mivel a soproni csapat is 2 győzelmet szerzett az első napon, ezért tudtuk, hogy másnap a legkiélezettebb meccs vár ránk, döntőt játszunk. Kissé későn kerültünk ágyba, azonban a 11 órás meccskezdés baráti volt, szerencsére ki tudtuk aludni magunkat.
Soproni Sportiskola – Vasas Akadémia 42-53 (13-16, 11-10, 8-16, 10-11)
György 11, Ondima 4, Csillag 12, Flanek 6, Rónai 2, Lovas 1, Balogh 4, Nagy Zs -, Hidvégi 5, Zsidek -, Rosta 2, Hanzély 6.
Újabb erős ellenféllel találkoztunk, el is mondtam a srácokak, hogy ki-ki mérkőzés lesz, aki jobban összpontosít az elsőtől az utolsó percig, az fog győzni. Örülök, hogy mentálisan nagyon jó a társaság, hiszen az első félidei izgalom és gyengébb játék (rossz segítések, eladott labdák) ellenére tudtunk váltani, és a második félidőben nagyon komoly teljesítményt tettünk le az asztalra. Koncentráció, összpontosítás, figyelem jellemezte ekkor a játékunkat, türelmesek voltunk, a legtöbbször jó döntést hoztunk, és természetesen volt hiba, de mindig jött valaki, aki átbillentette a csapatot egy egy nehéz szituáción. Mindkét oldalon jól támadtuk a lepattanót, azt gondolom, ez is kulcskérdés volt. Pozitív, hogy a kispad is együtt él a játékkal és bárkit bármilyen helyzetben pályára lehet küldeni.
Gratulálok a Fiúknak a teljesítményükhöz, amit meg is koronáztak. Köszönjük a szervezők meghívását!
Fotó: Bornyi Márton