Nemzeti Fiú Kadet Bajnokság, Rájátszás, Dian Gergő vezetőedző beszámolója:
Vasas Akadémia/A – AKMÉ Körmendi Törpördögök 61-62 (23-12, 12-19, 10-23, 16-8)
Vasas: Galavits L. 18/12, Bajor Z. 17/15, Pap D. 12, Mónus V. 6, Gomes D. 5, Szokolik G. 3, Bálint A. -, Bucskó Z. -, Mucsi B. -, Sborgi D. -, Szöllősi M. -, Vargyas B. –
A Körmend ellen folytattuk a kadett bajnokságot ‘A’ csapatunkkal, akik hozzánk hasonlóan győzelem nélkül álltak eddig a rájátszásban. Ismét dicséret illeti a fiúkat a jó kezdés miatt, az első negyed után 11 pontos előnyt sikerült kialakítanunk, magasembereink korai faultgondjai viszont azonnal problémát jelentettek a rotációban és a szerkezetünkben is.
Talán a megváltozott felállás miatt, de elkezdtünk egyénieskedő megoldásokhoz nyúlni, amik miatt a támadásunk akadozott, majd teljesen beragadt, ezzel egyidejűleg pedig védekezésben is lazult a figyelmünk, sok hibát vétettünk, így ellenfelünk közelebb tudott zárkózni a félidőre.
A harmadik negyed kísértetiesen hasonlított a Honvéd elleni találkozóra: teljes belassulás támadásban, felpuhulás védekezésben, még annak ellenére is, hogy a körmendiek szűkebb rotációval dolgoztak. Fegyelmezetten járatták a labdát, a dobásaikra pedig nem értünk ki, így gond nélkül értékesítettek 4 nagyon fájó hárompontost. Nem segített a helyzeten, hogy egyszerűen nem tudtuk megtalálni a rést a zóna védekezés ellen, a kinti dobásainkból pedig hiányzott a magabiztosság, így egy nagyon gyenge 10-23-as teljesítménnyel 9 pontos hátránnyal vágtunk neki a záró játékrésznek.
Próbáltunk sakkozni, megtalálni azt a felállást, amivel apránként ledolgozhatnánk a hátrányunkat, de nem sikerült közelebb kerülnünk, így végül beleálltunk egy utolsó rohanásba, ami összességében bár jól sült el – sikerült labdákat szereznünk, kintről is betaláltunk, és nyitottá tettük a végjátékot –, győzelmet sajnos nem ért. Javítási lehetőség szerdán, Debrecenben!
Talán a megváltozott felállás miatt, de elkezdtünk egyénieskedő megoldásokhoz nyúlni, amik miatt a támadásunk akadozott, majd teljesen beragadt, ezzel egyidejűleg pedig védekezésben is lazult a figyelmünk, sok hibát vétettünk, így ellenfelünk közelebb tudott zárkózni a félidőre.
A harmadik negyed kísértetiesen hasonlított a Honvéd elleni találkozóra: teljes belassulás támadásban, felpuhulás védekezésben, még annak ellenére is, hogy a körmendiek szűkebb rotációval dolgoztak. Fegyelmezetten járatták a labdát, a dobásaikra pedig nem értünk ki, így gond nélkül értékesítettek 4 nagyon fájó hárompontost. Nem segített a helyzeten, hogy egyszerűen nem tudtuk megtalálni a rést a zóna védekezés ellen, a kinti dobásainkból pedig hiányzott a magabiztosság, így egy nagyon gyenge 10-23-as teljesítménnyel 9 pontos hátránnyal vágtunk neki a záró játékrésznek.
Próbáltunk sakkozni, megtalálni azt a felállást, amivel apránként ledolgozhatnánk a hátrányunkat, de nem sikerült közelebb kerülnünk, így végül beleálltunk egy utolsó rohanásba, ami összességében bár jól sült el – sikerült labdákat szereznünk, kintről is betaláltunk, és nyitottá tettük a végjátékot –, győzelmet sajnos nem ért. Javítási lehetőség szerdán, Debrecenben!