Nemzeti Fiú Kadet Bajnokság „A” döntő, Szabó Domokos edző beszámolója:
Vasas Akadémia/A – Kaposvári KK: 107-66 (28-19, 21-23, 37-14, 21-10)
Vasas: Kiss 18/3, Dunai 17, Szopkó 12, Kelemen 10, Lakatos 6
Cserék: Horváth 18/6, Bartha 12, Jámbor 10, Pleesz 2, Várszegi 2, Tóth-, Cseh-
A nyitó mérkőzésen a Kaposvár együttesével csaptunk össze, aminek az első félidejében a védekezésünk hagyott némi kivetni valót maga után, de szerencsére a jó dobóforma miatt stabilan őriztük a vezetést. A második félidőben megráztuk magunkat védekezésben és magabiztos győzelemmel kezdtük a 4 napos tornát.
Vasas Akadémia/A – Zsíros Akadémia Kőbánya/A: 78-82 (19-24, 18-16, 23-23, 18-19)
Vasas: Dunai 13/6, Kiss 9, Kelemen 7, Lakatos 6, Szopkó 2Cserék: Bartha 12, Horváth 10, Pleesz 9/3, Jámbor 8, Maly 2, Németh-, Koloszár-
Soproni Sportiskola KA/A – Vasas Akadémia/A: 73-78 (20-16, 18-26, 15-16, 20-20)
Vasas: Szopkó 17, Kiss 12/6, Dunai 11/3, Kelemen 10, Lakatos 9
Cserék: Horváth 9/3, Jámbor 6, Bartha 4, Pleesz-, Tóth-, Koloszár-, Várszegi-
Az utolsó csoportmeccsen a házigazda, Sopron együttesével játszottunk. Garantáltan jó hangulatú mérkőzés volt várható. Hullámzó játék jellemezte mindkét csapatot és egyik csapat sem tudott a másiktól elszakadni igazán. A mérkőzés során nagyon jól megbecsültük a labdát, az ellenfelet pedig dupla annyira kényszerítettük, ami a mérkőzés egyik kulcsa volt. Emellett döntő faktor volt, hogy 19/18 büntetőt értékesítettünk, ami a szezon során nem volt ránk jellemző. Bebiztosítottuk magunkat a legjobb 4 között.
MAFC/A – Vasas Akadémia/A: 62-86 (22-23, 21-17, 6-19, 13-27)
Vasas: Kiss 23/9, Lakatos 17/3, Szopkó 9, Kelemen 4, Dunai 4
Cserék: Bartha 9, Horváth 6, Pleesz 5/3, Németh 5/3, Jámbor 4, Koloszár-, Tóth-
Az elődöntőben a szezon során minket kétszer legyőző MAFC-al kerültünk szembe. Parázs mérkőzésre lehetett számítani, és így is lett. A MAFC remekül kezdett, 6/6 mezőnykísérletet értékesítettek. Szerencsére fejben és lélekben megmutatta a csapat, hogy egy extrán kezdő csapat ellen sem esik össze. Az első félidőben tapadtunk a városi riválisra és 3 pont hátrányból várhattuk a második félidőt. A második félidőben véleményem szerint a csapat talán a szezon legjobb védekezését mutatta be, és emellett gyakran szemet gyönyörködtetően szép támadásokat vezettek. Igazi, nagybetűs csapatmunka volt.
Kosárlabda Akadémia Pécs/A – Vasas Akadémia/A: 78-67 (22-8, 22, 16, 17-21, 17-22)
Vasas: Dunai 14, Kelemen 8, Lakatos 6, Kiss 4, Szopkó –
Cserék: Horváth 17/3, Jámbor 9, Bartha 9, Pleesz-, Németh, Tóth-, Koloszár-
A döntőben azzal a Péccsel csaptunk össze, aki ellen azelőtt soha nem játszottunk. A mérkőzés szinte rémálomszerűen indult számunkra. Az ellenfél jól használta ki a palánk alatti magasságbeli fölényét támadásban és védekezésben is. A védekezésünk az első félidőben puha volt, egy kicsit megtörtünk fejben. A félidei fordulás után a fiúk mindent megtettek annak érdekében, hogy szorosabbá tegyük a mérkőzést, nem adták fel, látótávolságba is kerültünk, de sajnos nem bírtunk az ellenfél légiósával. Sajnos ő jelentette a különbséget a mérkőzésen, holott nélküle, lehet, hogy az országos döntőbe se jutottak volna be. Mindezek ellenére a fiúk kitették a szívüket a pályára, ami egy bajnokhoz méltó mentalitásra utal, annak ellenére, hogy elvesztettük a mérkőzést.
Nehéz egy vesztes döntő után mit mondani, hiszen kavarognak az érzelmek az emberben. Ez a csapat azzal a határozott céllal indult neki a bajnokságnak, hogy a tavaly elszenvedett döntőbeli vereségeket követően idén az ő nyakukba kerüljön az arany. 4 nap alatt lejátszottak a fiúk 5 meccset. Sajnos az 5. meccs végén újra ezüstöt akasztottak a nyakunkba. Csalódottság, düh, szomorúság, könnyek és miegymás.
Augusztus közepén csatlakozott a munkához a csapat új vezető edzője, Harald Stein. Ez már önmagában egy rendkívül új szituáció volt a fiúk számára, hogy egy külföldről érkező szakember irányítja a csapatot. Harald a mai modern, gyors, fizikális kosárlabda híve. Testközelből tapasztalhatták meg, hogy mit jelent ez a fajta kosárlabda, és hogy mennyivel más, mint pl. az itthon oly sok helyen használt 40 perces zónavédekezés, amivel mérkőzéseket lehet nyerni, viszont a játékosok fejlődni nem fognak. Harald és fiúk munkáját úgy gondolom, hogy nekem nem kell külön dicsérni, hiszen önmagáért beszél az, amit a letettek az asztalra. Igaz, hogy a szezon során voltak komoly hullámvölgyek a fiúk teljesítményében, viszont nagyon szép fejlődési ívet jártak be, és többször bebizonyították, hogy a kemény munkának mindig megvan a gyümölcse. (pl. MAFC elleni elődöntő) A végeredménytől függetlenül úgy gondolom, hogy emelt fővel távozhattak a pályáról, hiszen nem adták fel egy pillanatra sem, és azt hiszem, hogy az edzői stáb nevében kijelenthetem, hogy nagyon büszkék vagyunk a fiúkra.
Szeretnék köszönetet mondani Harald Stein vezetőedzőnek, Bazsik Péter edzőkollégának, Újhelyi Gyula erőnléti edzőnek, Valkay Balázs masszőrnek, Bazsik Bence technikai vezetőnek, Mészáros Zalán szakosztály igazgatónak, Nagy Zoltán szakmai igazgatónak és Minden Vasasos Családtagnak, akik megfelelő körülményeket biztosítottak a munkánkhoz, és akik nélkül ez a szép eredmény nem valósulhatott volna meg. Külön köszönetet szeretnék mondani minden egyes szülőnek a támogatásukért és a rendkívül sok áldozatért, amit a fiúk érdekében tettek egész évben. Példaértékű. Nem utolsó sorban szeretném megköszönni a fiúk volt edzőinek a munkáját, hiszen ez az ő sikerük is.
Év végi beszámolómat Szent Györgyi Albert gondolataival szeretném zárni:
„ A sport elsősorban szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. (…) A sport a játék alatt tanítja meg az embert a rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartozásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdekek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre, és mindenekelőtt a fair play, a nemes küzdelem szabályaira. „
Hajrá Vasas!
Fotó: Bornyi Márton