Nemzeti Fiú Kiemelt Kadet Bajnokság, alapszakasz, 8. forduló, Sárosi Bulcsú vezetőedző beszámolója:
Debreceni KA/A – Vasas Akadémia/A 84:85 (29:14, 22:24, 11:21, 11:14, 11:12)
Vasas: Gászner 7, RADICS 22/3, Horváth H. 20/6, Schafarek 14/3, Kelemen 3.
Csere: Lakatos M., FARAGÓ 4, Tittmann, Honti B., Konta, HORVÁTH B. 15/9, Bartha Zs.
A mezőny egyetlen veretlen csapatának otthonába érkeztünk, akitől hazai pályán kikaptunk a harmadik fordulóban. Azóta lépegettünk előre, így kollégáimmal kíváncsian vártuk, hogy mi történik majd a feldobás után?!
Rémálom… Az első negyedben a Debrecen „mindent bedobott”, 71%-al tüzeltek a mezőnyből, 80%-al a büntetővonalról. Mi csak asszisztálni tudtunk ehhez a gálaelőadáshoz, hiszen mindkét oldalon erélytelen és pontatlan teljesítményt nyújtottunk. A második felvonásban már „csak” 64%-al dobtak a hazaiak, végre felvettük a harcot a pattanókért és a szabad labdákért, így kiegyenlítettebb lett a játék. Az adok-kapok során, a 18. percben 47:26 volt az állás, azaz 21 pontos hátrányban voltunk. Ekkor dobta első tripláját Horváth Botond, ami a negyed végére egy nagy löketet adott a csapatunknak.
A fordulás után nem sokat teketóriáztunk, felpörgettük a játékot és a védekezésünk is élesebb lett, aminek a visszatérő Faragó Levente volt az egyik fő letéteményese. A debreceni játékosok egyre többet hibáztak, csak büntetőből tudtak eredményesek lenni. Kezdte mindenki érezni, hogy mégis lehet keresnivalónk. Pár Radics-Schafarek összjátékot követően, a 27. percben már 58:54-et mutatott az eredményjelző!
Jöttünk, mint a talajvíz, a pszichés fölény már nálunk volt. Ekkor a hazaiak első félidőben parádézó kulcsembere rosszul érkezett a talajra és sajnálatos módon megsérült. Utólag úgy látom, hogy ez a jelenet megzavart és elkényelmesített minket, de azért az sem vitatható, hogy a Debrecen elvesztette az egyik vezérét. Két minutummal később, Horváth Botond második triplájával 59:58-ra átvettük a vezetést, de ez csak pünkösdi királyságnak bizonyult, hiszen onnantól kezdve, egészen Radics Gerzson hosszabbítást érő – dudaszós – hármasáig végig a hazaiak jártak előrébb.
A hosszabbítás közepén, Horváth Botond harmadik triplájával vezettünk másodszorra a mérkőzésen. A DKA még kétszer tudott egalizálni, de Radics Gerzson utolsó büntetője már válasz nélkül maradt, így egyetlen pontocskával, de sikerült győzni!
Persze, szerencse mindig kell ahhoz, hogy szívesen emlékezhessünk vissza egy ilyen kiélezett végjátékú thrillerre, de azért nem először bizonyítottuk, hogy van tartásunk! Fizikálisan és mentálisan is egyre erősebbek vagyunk! Nagyon mélyről álltunk fel, ami miatt sokáig emlékezetes marad ez a derbi.
Fotó: Bornyi Márton