Egyetlen hét alatt második korosztályos bajnoki címüket nyerték a Vasas Akadémia fiú kosárlabdázói. A kadetcsapat vasárnapi sikeréről az edzőket, Harald Steint, Katona Róbertet és Kárpáti Dánielt kérdeztük.
Még szinte fel sem száradtak a serdülő fiúk ünneplését követően szétszóródott pezsgőcseppek a pasaréti parkettán, a kadetek országos döntőjét követően ismét a Vasas Akadémia játékosainak tiszteletére durrantak a pezsgős palackok. Az U16-os A csapat, az U14-eshez hasonlóan, magabiztosan utasította maga mögé riválisait, az NKA PÉCS/A elleni fináléban pedig 27 pontos 61-34-es győzelmet aratott. A nyolcasdöntő fordulópontja azonban a Budapesti Honvéd/A elleni elődöntő volt, hiszen a fővárosi együttestől az alapszakaszban kétszer is vereséget szenvedtek az akadémisták. Lélektani csatát nyertek azzal, hogy a legjobb pillanatban vágtak vissza, ráadásul 31 ponttal.
„A fiúk nagyszerű munkát végeztek, nemcsak abban hittek, amit csinálunk, de magukban is. A nyolcasdöntőben megmutatták valódi arcukat, s azt a játékot, amely számunkra az igazi kosárlabdát jelenti. Ezen az úton szeretnénk tovább haladni!” – nyilatkozta a győzelmet követően a csapat vezetőedzője, Harald Stein, aki az U16-os korosztály irányítását a következő idénytől a jelenlegi szezonban őt másodedzőként segítő Katona Róbertnek és Kárpáti Dánielnek adja át. Előbbi még játékosként érkezett Pasarétre a TF-Budapesttől, ahol korábban párhuzamosan már edzősködött is a 18-20 évesek mellett. Miközben a Vasas Akadémia felnőtt csapatát erősítette, a TFSE serdülő együttesét is irányította még egy éven keresztül. Ezt követően Pasaréten további két évet töltött a serdülők, majd egyet a kadetek felkészítésével. Két éve kizárólag az edzősködésre koncentrál.
„Harald kezében volt a karmesteri pálca, mi abban segítettük leginkább, hogy az elképzeléseit maradéktalanul meg tudja valósítani, és az együttessel problémamentes legyen a kommunikációja – ismerteti a bajnokcsapat körüli szereposztást Katona Róbert, aki az új idényben az U16/A vezetőedzője, az U16/B-nek pedig másodedzője lesz. – A német szakemberrel való közös munka megerősített abban az elképzelésemben, hogy az ördög valóban a részletekben lakozik. A gyakorlatok helyes végrehajtásán és azok intenzitásán múlik minden. A tőle látott végtelen precizitás szerencsére maximálisan egybevág a személyiségemmel, én is úgy gondolom, ha egyszer gyakorlunk, akkor azt jól kell csinálnunk. Fontosnak tartottuk, hogy a srácok a miértekre is választ kapjanak, s ne csak automatikusan kövessék az utasításainkat. Minden feladatot megpróbáltunk egy adott mérkőzés szituációra visszavezetni. Gyakorlatilag megmutattunk nekik egy nagy képet, amelyet fokozatosan kisebbekre bontottunk, s ezáltal segítettük őket át a bonyolultabb tanulási folyamatokon.”
Egészen más mentalitással, egyenesen Franciaországból érkezett tavaly nyáron Pasarétre Kárpáti Dániel, aki tizennégy évesen költözött Marseille környékére, ezért itthon csak egyetlen évet játszott a Közgáz csapatában. Kint azonban folytatta a kosárlabdázást, huszonhét évesen pedig az edzősködésbe is belevágott. Az ottani rendszernek megfelelően a francia szövetség képzéseit járta végig, ám a koronavírus-járvány tétlenségre ítélte. Kanadai, új-kaledóniai és kuvaiti ajánlatok között válogathatott, ám ő inkább szülőhazájában, Magyarországon szeretett volna dolgozni. Több egyesületnek is elküldte önéletrajzát, ám egyedül a Vasas Akadémiától kapott választ. Nagy Zoltán még aznap felhívta. A bezárások miatt ugyan nem volt egyszerű a Budapestre utazás, de megoldotta, az egy hetes ismerkedést követően pedig meg is egyeztek.
„Eleinte furcsa volt számomra, hogy a fiúk nem úgy mennek a pályára, mintha az életükért küzdenének, s ebből fakadóan a védekezésük sem volt számomra elég agresszív – idézi fel a Vasas Akadémián szerzett első tapasztalatait Kárpáti Dániel, aki azért is figyelt fel ez utóbbira, mert korábbi mentora, a francia U16-os válogatott másodedzőjeként a védekezés oktatásának specialistája volt, így neki is ez lett az egyik szívügye. – Akkor úgy éreztem, hogy sok munka lesz velük. Ám amint jobban megismertem őket, rá kellett jönnöm, mindez abból fakad, hogy a mezőnyből kiemelkedve nincsenek többre kényszerítve. A Honvéd elleni elődöntőn azonban végre azt láttam tőlük, amit addig is szerettem volna, ami azt bizonyítja, hogy bennük van az akarat és a helyes hozzáállás, csak elő kell csalogatni. Ezt leszámítva azonban csak pozitív hatások értek Pasaréten. Nagyon jól működik a kiválasztás, a körülmények jobbak, mint az általam ismert francia csapatoknál, Nagy Zoltán és Mészáros Zalán pedig vezetőként olyan biztos alapokat teremtett a munkához, amelynek gyümölcsét ezekben a sikerekben lehet nyomon követni. Edzőként nekem tényleg csak az edzések megtartására kell koncentrálnom.”
Kárpáti Dániel szerint mindig, mindenkitől kell és lehet is tanulni, így számára is igen hasznos volt a Harald Stein mellett eltöltött idény. A német szakember kosárlabdáról alkotott képe, szigorúsága és precizitása őt is megfogta, még akkor is, ha ő maga másképp is vélekedik az egyéniségek szerepéről. Szerinte ugyanis a kreativitás fejlesztése legalább olyan fontos a kosárlabdázásban, mint a következetes edzésmunka.
„Az alapszakasz utolsó mérkőzésén, a Kecskemét ellen, fájdalmas vereségbe futottunk bele. Gyorsan le kellett vonni a tanulságot, miszerint a győzelemhez valamennyi játékosra, tehát csapatra van szükség, valamint a már említett akaratra és védekezésre. Harald a tőle megszokott tárgyszerűséggel kezelte a váratlan kudarcot, ment tovább az általa kijelölt úton, eszébe sem jutott, hogy letérjen róla. Én ezen kicsit meglepődtem, franciás temperamentummal kezeltem volna az esetet. Az élet azonban őt igazolta, két hét alatt talpra álltunk és jobban játszottunk, mint előtte. Azt hiszem ez a példa is azt mutatja, hogy egy edzőnek mindig hűnek kell maradnia önmagához, csak így őrízheti meg a hitelességét. Utóbbi nélkül pedig lehetetlen egy csapattal dolgozni.” – összegezte a kecskemétiek elleni vereség tanulságait Kárpáti Dániel.
Katona Róbert szerint a Honvéd elleni alapszakaszban elszenvedett két vereséget is jól kellett kezelniük ahhoz, hogy a nyolcasdöntőben végül tökéletes menetelést hajtson végre az együttes:
„Budapesti legfőbb riválisunktól kaptunk ki, de nem dramatizáltuk túl a dolgot, csak éreztettük a fiúkkal, ha bajnokok szeretnének lenni, akkor mindenkit meg kell verni. Úgy érzem, a csapat nem is igazán az ellenfelek ellen készült, hanem saját magát kellett újból és újból legyőznie. A kellő intenzitás fenntartása ugyanis nagyon nehéz a mindennapokban. Nemzetközi tornákon kellene részt venni ahhoz, hogy a fiúk saját szemükkel lássák, miről is beszélünk. Próbáljuk mi egymás ellen tüzelni őket az edzéseken, de azért lássuk be, ez kevésbé hatékony módszer. Az agresszív védekezés számunkra a jó támadás alapja, amely egyben a szükséges önbizalmat is megadja. Ez egyébként ma már az európai kosárlabdázásnak is a legfontosabb pillére.”
A hétvégén aranyérmet nyert kadet A csapat esetében egyébként a siker kezelése is fontos feladat, hiszen a 2005-ös korosztály két évvel ezelőtt nemcsak a serdülő bajnokságot nyerte meg veretlenül, de a nemzetközi utánpótlás-tornákon Európát is szinte végig verte. A csapatban megfelelő arányban találhatók kiemelkedő egyéniségek és szürke eminenciások, akik mind elegendő önbizalommal rendelkeznek ahhoz, hogy a felnőttek közé vezető egyre nehezebb úton is megállják helyüket. Éppen ezért kell Katona Róbert szerint a személyiségük fejlődésére is figyelni, kamaszkorban ugyanis sokszor az amúgy magától értetődő dolgokat is nehéz velük elfogadtatni. Ebben pedig partnerre is szükségük van:
„Nagyon fontos számunkra a szülői támogatás, a családnak látnia kell, hogy gyermekükből nemcsak jó játékosokat, de sikeres embereket is szeretnénk nevelni. A nálunk elsajátított mentalitással pedig nemcsak a pályán, de az életben is boldogulni fognak. Ez a közös cél adja azt az erőt, amely átsegít minket az életkorból fakadó nehézségeken.”
Forrás: www.vasassc.hu
Fotó: Bornyi Márton